Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1986-02-27
Ez azt jelenti, hogy a kerületi tanácsoknál az egységes pénzalapon belül a szabályozott tanácsi források és az állami támogatás együttes összegének a következő kiadások fedezetét kell biztosítani:-a meglevő és a tervidőszak alatt belépő központilag támogatott intézmények működtetését;- az állóeszközök bruttó értéke alapján képződő felújítási hányadot;- az út—híd fenntartás (üzemeltetés, karbantartás, állagmegóvás);- a normatív módon ,,fejkvóta" szerint számított fejlesztési lehetőség (amely jan. 1-i állandó népesség arányában illeti meg a kerületi tanácsot); Ezen túlmenően a Fővárosi Tanács állapítja meg a céltámogatások körét, az egyes támogatási célokra előirányozható összegeket, az azokhoz való hozzájárulás feltételeit. A céltámogatásokat pályázat útján nyerhetik el a kerületek. A kerületi tanácsnak a tervidőszakban jelentkező pénzügyi nehézségeit elsősorban a gazdálkodási tartalék terhére, vagy egyéb módon (hitelfelvétellel, átvett pénzeszközökkel, egyes feladatok elhalasztásával vagy törlésével) önerőből kell feloldani. Az új szabályozási rendszer tehát a nagyobb gazdálkodási önállóság mellett, minden szinten fokozott felelősséget támaszt a tanácsi tervező és gazdálkodó szervekkel szemben. 1986. január 1-től változik a finanszírozás rendje is. Megszűnik, ill. már megszűnt a tanácsok fejlesztési alapja, az egységes pénzalapból finanszírozzuk a működési és fenntartási, valamint a fejlesztési kiadásainkat. Ezzel párhuzamosan lehetővé válik a jelenlegi felhasználási kötöttségek döntő többségének megszüntetése. így a helyi tanácsok - elsőbbséget adva a meglevő intézmények zavartalan működésének - szabadon dönthetnek pénzeszközeiknek működési, fenntartási és fejlesztési célokra történő megosztásáról. A korlátozás csökkentésével a tanácsoknak nagyobb lehetőségük lesz más tanácsokkal vagy gazdálkodó szervekkel olyan társulásokat létrehozni, amelyek eredményei a helyi ellátást javítják, esetleg a tanácsi pénzeszközöket is gyarapítják. A gazdálkodási feladatok végrehajtásánál fő szempont a tervezett pénzügyi egyensúly folyamatos megteremtése, azaz a bevételek olyan ütemű beszedése és „megtermelése", hogy az fedezze az intézmények zavartalan működéséhez szükséges előirányzatokat. Amennyiben forrásoldalon pl. a településfejlesztési hozzájárulás, vagy az átvett pénzeszközök nem a tervezett mértékben folynak be, úgy az alapvető célok közül is rangsorolni kell. Természetes az, hogy elsősorban az intézményi fenntartást, felújítást kell biztosítani, akár a fejlesztési feladatok elhagyása, vagy elhalasztása árán is. A kerület együttes pénzalapjának BEVÉTELEI: 3 085 522 eFt, ennek részletezését az 1. sz. táblázat tartalmazza. Különösen jelentőssé vált a bevételcentrikus gazdálkodás, kiemelten az egyéb érdekeltségi bevételekre vonatkozóan. I. SZABÁLYOZOTT bevételek: tervezésénél a következő szempontokat vettük alapul:- MŰKÖDÉSI bevételek: (ár- és díjbevétel nélkül) Az 1985. évi várható teljesítésből indulunk ki, figyelembe vettük az évközi változások hatását, valamint az 1986. január 1-től kerületünkhöz kerülő új feladatok hatását is. További években átlagosan a Fővárosi Tanács által előírt 10,5%-os növekedéssel számoltunk. A kihasználtsági mutatókat is értékelve határoztuk meg az intézmények, valamint a kerület bevételi előirányzatát.- LAKOSSÁGI ADOK: (illeték, forgalmi adó, honvédelmi hozzájárulás és jövedelemadó nélkül) Tervezésnél a jelenleg érvényes jogszabályokat vettük alapul, felhasználva a VI. ötéves tervidőszak eddig eltelt éveinek tényszámait, az 1985. évi teljesítést, ill. ezekből levonható következtetéseket. A terv teljesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani az adóhátralékok behajtásában és a reális kivetésekben rejlő tartalékokra.-VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK VÁROSI-KÖZSÉGI HOZZÁJÁRULÁS BEFIZETÉSEI: A gazdálkodó szervezetek befizetéseiből a fővárost illető összeg 40%-a tartozik a kerületi tanácsok szabályozott bevételei közé január 1-i lakónépesség arányában számolva. E bevételek országosan képződnek és a lakónépesség arányában kerülnek felosztásra. Alakulásukat befolyásolni a tanácsok nem tudják. Megszűnik az eddigi szabályozásnak az a biztosítéka, hogy e forrásból származó bevételeket nem teljesítésük esetén 97°/0-ig kiegészítik, ill. 1O4°/o felett elvonják. Ezzel egyidejűleg megszűnik a tanácsok „terv szerinti" finanszírozása és a tényleges vállalati befizetések alapján történik a népességarányos átutalás - tehát ütemtelenül. II. ÁLLAMI TÁMOGATÁS: A szabályozott helyi bevételi forrás és a biztonságos kiadási lehetőség közötti különbséget az állami támogatás fedezi:- vállalati céltámogatás Tervidőszak állami támogatósa összesen: 375 832 eFt. Mint a táblázatból látható, minden évben csökken, mivel a szabályozott helyi bevételek tételei emelkedtek. A saját bevételek aránya jóval magasabb, mint az állami támogatás. I III. EGYÉB ÉRDEKELTSÉGI BEVÉTELEK: Bevételi források közül az egyéb érdekeltségi bevételek azok, amelyek tervezésére és ,,kitermelésére" a kerületi tanácsnak nagy figyelmet kell fordítania. Ide tartoznak: a működés fedezetét szolgáló-Ár- és díjbevételek: Az elmúlt évek tapasztalatainak figyelembevételével az 1985. évi teljesítés alapján terveztük meg.- Fejlesztési célra szolgáló egyéb érdekeltségi források : E bevételi forrásokra a tanácsnak közvetlen hatása van, ezért fontos, hogy mindent számba vegyünk ezek növelésére. E bevételi forrás alakulásáról saját tapasztalattal nem rendelkezünk, ezért széles körben kellett információt gyűjteni. Ennek kapcsán jutott tudomásunkra, hogy az építési telkek eladásából, tartós használatba adásából származó bevételi tervszámúnk 1986-os évre irreálisan magas (OTP és kér. Műszaki Osztály egyeztetése kapcsán). Ezért azt módosítani kellett a kiadás egyidejű csökkentésével az 1986-os évben. Ez azonban a biztonságos kiadási szintet nem érintette. E források tervezésénél bizonyos tételeknél a Fővárosi Tanács által megadott összeggel számolhattunk. Jelentősebb bevételek: Településfejlesztési hozzájárulás: Ma még nagyfokú bizonytalansággal tervezhető. A lakosság településfejlesztési hozzájárulásáról szóló 1984. évi 12. sz. tv. erejű rendelet 1986. jan. 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg a lakosság községfejlesztési hozzájárulásáról szóló rendelet hatályát veszti. Ennek bevezetésével a kér. Tanács elsőként Í986- 87. évben a 47-es országgyűlési körzetben a Füredi lakótelepen kívánt volna élni, de a lakosság - annak ellenére, hogy a Tanácsülés elfogadta - nem szavazta meg. 1986. évben kell a bevezetés előkészítő munkáit elvégezni, s olyan célokat kitűzni, melyek összhangban vannak az állampolgárok igényeivel és a tervkoncepció fő célkitűzéseivel. Középtávú terv bevételi előirányzata a településfejlesztési hozzájárulásnál: évenként 11 mFt. Az érdekeltségi források nagyobb hányada, a vonatkozó jogszabály szerint meghatározott célok fedezetét szolgálja. A tervidőszakban élni kívánunk a bankhitel felvételével, melyet a lakásépítés és vásárlás támogatására kívánunk fordítani. A fejlesztési feladatok megvalósítására rendelkezésre álló forrásokat a kerületi vállalatoktól, gazdálkodó egységektől átvett pénzeszközök is növelik. Jelenleg még bizonytalansággal vehetők számba, mivel a gazdálkodó szervezetek csak ezután készítenek középtávú tervet, s csak azok ismeretében vállalhatnak kötelezettséget pénzeszközök átadására. A fejlesztési pénzeszközökből a Műv. Ház. II. ütemének megvalósítását, oktatási intézmények fejlesztését, ABC áruházat építünk és a kerületi úthálózatot fejlesztjük. A szabályozás új eleme, hogy az egyéb (érdekeltségi) bevételekből kell biztosítani a saját beruházások fenntartási költségeit (pl. Műv. Ház II. üteme, stb.). A helyi tanácsok pénzalapjának bevételei között - tájékoztató adatként szerepel - a Fővárosi Tanács által elosztott bevételek. Ezeket pályázat útján lehet nyerni fejlesztési céltámogatásra. A tervidőszak céltámogatásának előirányzata: 108 900 eFt. Felújítás kiegészítésre külön biztosít a Fővárosi Tanács előirányzatot, ennek összege a tervidőszakra: 30 231 eFt. Út-híd felújítási, korszerűsítési célokra is külön biztosított a Fővárosi Tanács előirányzatot, ennek összege a tervidőszakban: 14 500 eFt. Lakóházfelújítás támogatás előirányzata a tervidőszakban összesen: 1 312 212 eFt. Egyéb vállalati céltámogatás előirányzata a tervidőszakban összesen: 80 eFt. A tanácsok együttes pénzalapjának bevétele határozza meg a kiadási lehetőséget. KIADÁSOK: 2.SZ. táblázat 7.SZ. táblázat 3.sz. táblázat 8.sz. táblázat 4.sz. táblázat 9.sz. táblázat 5.sz. táblázat 10.sz. táblázat 6.sz. táblázat A VII. ötéves terv végrehajtása során az alábbi célkitűzések megvalósítását kívánjuk megválasztani: 1. A meglevő intézményhálózat működtetési színvonalának megőrzését, melyben prioritást kívánunk biztosítani a) meglevő intézmények működtetésének, fenntartásának b) felújításának c) általános iskola területén a fűtéskorszerűsítésnek. 2. Néhány intézmény fejlesztését a) a demográfia előszámításait figyelembe véve legfontosabb feladatunk a középiskolai tanterem fejlesztés b) a Művelődési Ház II. ütemének megvalósítása. 3. A fejlesztési feladatok között kiemelt helyet kívánunk biztosítani a lakásépítésnek, ezen belül a tanácsi hatáskörbe tartozó magánerős lakásépítés területelőkészítő, vonalas és felépítményi kapcsolódó létesítmény építési feladatoknak. 4. A közműhálózat fejlesztésének az ún. önerős konstrukcióban való folytatását. 5. A szociális gondoskodás területét is kiemelten kívánjuk kezelni.- 3 -□
