Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1985-01-10
A kerületi pártbizottság több alkalommal visszatérve a kérdésre foglalkozott az új formák szerepével. A testü let végiggondolta a folyamat politikai-ideológiai-gazdasági jelentőségét, hatását. Felhivta a figyelmet: a szocialista épitőmunka is mindig megkívánta a fejlődést szolgáló utak felkutatását, a kísérletezést. Megváltozni - változtatni nem fogadalmakkal, szavakkal, hanem csakis tettekkel lehet. Az új munkaformákat a tár sadalmi szükséglet hivta életre. Hatásukra bővült az árúkinálat, javult a szolgáltatás, csupán kiegészítik a szocialista szektor teljesitményét . A helyi párt-gazdasági-társadalmi vezetők vegyék kézbe, vonják hatáskörükbe és ellenőrizzék a munkaközösségeket. Gátolják meg a nyerészkedésre irányuló törekvéseket. A pártszervek és szervezetek legyenek e tekintetben is te rületük gazdái. Támogassák a vállalkozásra kész pártta gokat, de követeljék meg a párttagsággal együtt járó kö telességek teljesítését. A szocialista épitőmunka folyamatában eddig még nem ta pasztalt, idegennek tűnő új jelenségek is felszínre ke rültek. A tartósan és visszafordíthatatlanul mély gazdasági-pénzügyi-financiális válságba került vállalatok sor sa egyrészt intő jel, másrészt érzékeny politikai kérdés. Egyértelmű, hogy hosszú távon veszteségesen működő szer vezeteket a köz javaiból életben tartani nem lehet. Ha bezárulnak a gazdasági talpraállás kapui, akkor az ilyen szervezeteket meg kell szüntetni. A társadalmi érdek el sődlegessége ezt követeli. A szanálás nem tekinthető ki zárólag gazdasági eljárásnak, kategóriának. Egy vállalat kudarca sokszáz ember nagymultú szakma tragédiája is. Ilyen helyzetbe került a közel évszázados Kalapgyár. A kérdés megoldására illetékes állami szervek sokáig ta nácstalanok voltak. A megkésett döntés a gyárhoz //tríZges emberek körében érthetetlenséget váltott ki.
