Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1983-08-25
A BEAG-ban - hasonló a Telefongyárhoz - az export-import szal dó a tőkés kiszállítás alacsony volta miatt kedvezőtlan, ha bár az I. félévben I<b3,5 MFt értékű volt az importkiváltó tevé kenységük , Igen kritikus helyzetben vannak az elektronikai vállalataink, ugyanis a legkézzel foghatóbban itt jelentkeznek az import gon dok, A Telefongyár'pl : 120 féle olyan fejlett tőkés alkatrészek re építette uj gyártmányait, amelyek embargós tilalom alá tartoz nak és sem szocialista, sem hazai piacon fezt helyettesíteni nem tudják. Megjegyzést érdemel az a tény is, hogy az import megtakarítás nem jelent mindig Ft-ban is megtakarít ást , mivel a/ helyettesítésre félhasznált termék gyakran drágább, amelyre számtalan kerületi pél dánk van. A KONSUMEX az előző évhez képest 1983 évben 19 millió /-ral ja vítja export-import egyenlegét, elsősorban a tőkés export emelé sévéi és kisebb mértékű importcsökkentéssel . A bérek és keresetek alakulása, A felmért iparvállalatoknál és szövetkezeteknél a fizikai foglalkozásúak átlagbére és átlagkéreséte az előző év azonos időszakához képest mindenütt emelke dett, kivéve a Telefongyár, Filmtechnika és a Thermoplasztika, A növekedés mértéke alacsonyabb az előző évinél. Az átlagkereset a legkisebb mértékben a Danuviában^ legnagyobb mértékben pedig a Reanal-nál emelkedett. ' A nem fizikai dolgozóknál is hasonló a bérek és keresetek növe kedése, azzal, hogy néhány vállalatnál meghaladja a fizikai dolgozók keresetnövekedését . /pl: Telefongyár, BÉAG,, Filmtec hnika/. A csökkenés csak a Porcelángyárban tapasztalható, A VEGYÉPSZER-nél a fizikaiak átlagbére és átlagkeresete kis mér tékben csökkent, a nem fizikai dolgozóké 2-5 %-kal emelkedett. Az építőipari szövetkezetnél az emelkedés értéke közel egyfor mán 6 i 10 %- közötti, A kerületi gazdasági egységek betervezett átlagosan 3 %-os bérfejlesztéseket április 1-vel végrehajtották. Az alapbér fejlesztést, illetve a szabadkeretek felhasználását a teljesít ménytől függően differenciáltan oldották meg. Több vállalat a mozgóbér kereteket a'kiemelt feladatok végrehajtására, a szűk keresztmetszetek feloldására fordították. Elgondolkoztató összefüggéseket lehet kiolvasnunk a bérek, haté konysági mutatók és a létszámcsökkenés között. Ugyanis amig a legmagasabb hatékonyságú vállalataink Danuvia, VEGYÉPSZER,, Aluminimárugyár kevesebb bért tudtak fejleszteni és nagyobb volt a létszámcsökkenés is addig a kevésbé hatékony: Reanal, Kalap gyár, vagy Porcelángyár magasabb étíoérfejlesztést eszközölt. Ez ellentmond annak az igényünknek, hogy a munkaerő a kisebb haté'konyságu területekről a nagyobb hatékonyságú felé áramoljon, illetve a jobb munkavégzést jobbam meg kell fizetni. Az iparvállalatok 50 %-a kevesebb nyereséget realizált, mint az elmúlt év azonos időszakában; Nagymértékű a visszaesés az EL-CO, és a Thermoplasztika esetében.
