Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1982-04-22
6 gi mutató ugyan nem tisztán "vállalati kategória", de tenden cia szerű javítására a vállalatoknak lehetőségük és tennivaló juk van. Felléptünk a gazdaságos tőkés export növelését gátló, azt politikai lépésváltásnak tekintő nézetek ellen. Hasonló viták jelenleg is folynak, pl: a termékössze tétel megítélésének és a tőkés piacon való helytállásnak, a szervezettség- teljesítménykövetelmények- differenciálás össze függéseinek, a vállalati rugalmas alkalmazkodás, kockázatvál lalás és vállalkozó kedv gyakorlati lehetőségeinek kérdéseiben. Gyakran felvetődik, hogy a gazdasági szabályozás vál tozásai a központi akaratot ellentmondásosan közvetítették a vállalatokhoz. Egyrészt a belső tartalélkok felhasználására ösztönöztek, de nem mindig kellően segítették a népgazdasági egyensúly javítására irányuló törekvéseket /pl: tőkés export fokozása, import kiváltása/. Továbbfejlesztésük viszonylagos stabilitásuk elérése- kerületi tapasztalataink szerint is - in dokolt. Meggyőződésünk, hogy a közgazdasági szabályozás nem nélkülözheti a meggyőző politikai munkát. A gyorsabb fejlődés, a megújulási képesség kibontakoz tatása a megnövekedett vállalati önállóság keretei között sem független a központi irányítás színvonalától. A határozottabb útmutatás, a nagyobb támogatás, a rendelkezések jobb koordiná ciójának szükségességét többször felvetik párttagjaink. Az ipar újszerű irányításának eddigi tapasztalatai alapján megál lapítható, hogy a párt, gazdasági vezetőink és az Ipari Minisz térium közötti kapcsolat felelősségteljesebbé vált. Vállala taink vezetői az önállósággal párosuló felelősségüket úgy fo- Íalmazzák meg, hogy "nagy feladatokat kell megoldanunk, de a ehetőségeink is adottak". Az ipar újszerű irányitási rend szere a pártszervezetekkel szemben a gazdaságirányitó tevékeny ségben uj igényeket támaszt. A folyamatok, jelenségek, valós megítélésének előse gítésére sokat tettek a pártszervezetek. A szemlélet kedvező változása, a tenniakarás légkörének kialakítása évről-évre sikeresebb. A szervező, ellenőrző tevékenységben a súlypont képzés, a szelekciós készség javult. Különösen az üzem párt bizottságok kezdeményezőbbek és kritikusabbak is. A válasz tott testületek kollektív felelőssége érzékelhetően növekedett. Ugyanakkor a feladatlebontás /alapszervezetek, pártcsoportok, egyes kommunisták/ rendszere, módszere továbbfejlesztésre szorul. Jelentős tartalékok forrása még az ésszerűbb helyi munkamegosztás fejlesztése a tömegszervezetekkel való együtt működés alapján. Érdemibbé vált a pártszervezetek együttmű ködése a gazdasági vezetőkkel. Növekedett a pártszervezetek vezetőinek gazdasági ismerete. A viták - egyre inkább - fel színre hozzák a helyi vezetés eredményeit, de gyengéit is.
