Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1976-08-27
ff’ T í ’ 8 Növekedett a fizikai dolgozók létszáma a Filmtechnikai Gyárban, a Kalapgyárban, a VBKM-ben. Ebben az utóbbi Mesetben a vidékiipartele^ités teszi kedvezőbbé a képet. A nem fizikai dolgozók létszáma 2,8 %-kkal növekedett. A műszaki alkalmazottak létszáma közel 4 %kai. Megállapítható, hogy a fizikai és nem fizikai dolgozók aránya nem javult kellő képpen a kerület vállalatainál, gazdálkodó egységeinél. A legrosszabb helyzet az Aluminiumárugyárban van ahol a fizikai dolükók létszáma 6,2 %-kal csökkent és ezzel párhuzamosan a nem fizikai dolgozók létszáma 7,5 %-kal emelkedett. Az emelkedéshez a műszaki állomány csoportban foglalkoztatottak létszámának növekedése járult hozzá. Ha a termelékenységi mutatót vizsgáljuk meg, megállapitható, hogy a többlet termelés 98 %-a termelékenységből származik. Az általánosnál is gyorsabb a fejlődés az Aluminiuárugyárban, a Telefongyárban, a Danuviában és a KUTESZ-nál. Miután a szövetkezetekben a létszám nem változott, igy a termelékenységi mutató 4,2 %-kal csökkent. Egy néhány szót a jövedelempolitika alakulásáról. A KB 1975. november 26-27-i határozat 6,1 %-os nominálbérfejlesztést irányzott elő. A fizikai dolgozók átlagkeresete az I. félévben 6,1 %-kal emelkedett. Még mindig tapasztalható egynéhány vállalatnál, hogy a nem fizikai dolgozók jövedelmének üteme meghaladja , a fizikai dolgozókét. A fizikai dolgozók havi átlagos jövedelme 4,8 %-kal emelkedett. A növekedés üteme gyorsabb mint a nem fizikai dolgozóknak az átlagjövedelme. Az átlagjövedelem viszonylag szerény alakúlásának oka az 1976. I. félévben kifizetett nyereségrészesedés, prémium és jutalmak csökkenő tendenciája. Az átlagjövedelem alakulásánál e tényezőket 1977-ben is figyelembe kell venni. A kerület iparvállalatainál a nyereség többmint lo %-kal nőt. Az átlag felett teljesítő vállalatok: Kalapgyár, Aluminiumárugyár, Filmtechnikai és a BFK. A BEAG nyerségé 5o %-kal csökkent a bázis időszakhoz viszonyítva. A közlekedési és építőipari vállalatok eredménye közel 4o %-kal nőtt. Ezenbelül minden vállalat nyeresége emelkedett. A szövetkezeteknél e mutatókban is 3,4 % csökkenés állapítható meg. A készletgazdálkodás sajnálatos módon nem alakult kedvezően. Az ipari vállalatok a készlet 11,3 % emelkedett. Ezenbelül jelentős a Telefongyárban, a BFK-ban a Kalapgyárban a készleteiknek felhalmazódése. Ezeknél a vállalatoknál lelasult a forgóeszközök forgási sebessége és ez befolyásolja a gazdálkodás eredményességét. I ■ L_-----------J
