Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1976-01-23
12 A munkaerővel kapcsolatos kérdésekkel több elvtárs foglalkozott már. Én arra kérek mindekint , hogy a saját munkahelyén vizsgálja felül a helyzetet, mert - véleményem szerint - a munkaerő kihasználásában óriási tartalékok vannak még. Az ipari berendezések korszerűsödése és fejlődése maga után vonja a munka erő fejlődésének szükségességét. Arra sem lehet szá mítani, hogy a munkaerő hiányt, a jövőben uj felvétel lel pótolják. 37 %-kal kevesebb lesz a munkába lépők szá ma. Tehát arra van szükség, hogy megnézzük, ott legyen a munkaerő ahol arra ténylegesen szükség van. Fel kell számolni azt, hogy az illetőnek van munkahelye, de mun kája nincs. Nem lesz könnyű ezt a helyzetet megszüntet ni. Nem kell < btól sem félni, hogy elmegy a munkaerő. Ezt alátámasztja a csepeli példa, a munkások megértették miért van erre szükség. A munkások sem tisztelik a ló gósokat. E^y másik probléma is mutatja, hogy baj van a munkaerő jo felhasználásával. Ez a normázott munkák mennyiségének csökkenése. A munkaidő kiesés Budapesten évenként 12o - 15o millió óra. Ha ezt beszorozzuk az 1 munkás 1 órai teljesitmónyével , ki jön, hogy 5o - 6o ezer dolgozót nyerhetnénk. Vagy például, bevezettük a 44 órás munkahetet, sajnos a munkaidő kihsaználás heti 3o - 37 óra. Az építőiparban még rosszabb a helyzet, mivel már ott tartunk, hogy heti 3 napot dolgoznak. Meg kell érteni így dolgozni tovább nem lehet. Tehát óriási tartalékokkal rendelkezünk ezen a területen. Ugyan ilyen tartalékjaink vannak a munkaerő képzésében is. A korszerügépek beruházásajímegköveteli , hogy többet törődjünk a szakmunkások képzésével. Ez a későbbiek folyamán kama tostól meg fog térülni a vállalatoknak. Ma már a munkaerő fejére is szükségünk van, nemcsak a kezére. Pl: Szovjetunió ban a nemzeti jövedelem 1,3 %-a a szellemi kapacitás kihasz nálásából ered, 'z a példa is azt bizonyítja, hogy egy szak munkás az élbolyba akar maradni életében többször is meg kell újítani szakmáját. Sajnos mi ezzel a lehetőséggel nem élünk, nem törődünk vele. Ezért van azután az, hogy a szakmunkások egyharmada nem a felkészültségének meg felelő helyen dolgozik. Ezt a lehetőséget a vállalatok gazdaságivezetőinek átgondoltan kézben kell tartaniuk. Én. nem vitatkozni jöttem, hanem az idegeiket borzolni szerettem volna. Meg vagyok győződve arról, hogy vezető ink, munkásaink, dolgozóink célja az, hogy minden szinten jobb helyzetbe kerüljön népgazdaságunk. kerületi végrehajtó bizottsága is megállapította az elmúlt évben.
