Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1975-01-10
r ~ ~i- 18 -Az elmúlt, négy évben a kerületi pártszervek gazdaságpolitikai munkáját alapvetően e^észsé^es fejlődés jellemezte, bár e fejlődés, nem volt nient.es a különböző feszültségektől, ellentmondásoktól. A párt szervezetek a vállalati önállóság megnövekedésével előállt uj helyzetben lényedében helyesen értelmezték gazdaságpolitikai feladataikat. Azokat eredményesen hajtották véf-re, miközben kutatják a <w. dasárrpolitikai munka legcélravezetőbb módszereit és annak gyakorlati alkalmazását. ‘ A fentieknek nem mond ellent, hogy a vállalati o-azdasá<rpolitika gyakorlati kialakításában a "azdasá<Ti vezetők, valamint a pártszervezet hatáskörét és szerepét nem mindenütt fogják fel helyesen. Több prob •'<, . léma volt tapasztalható a decentralizált - gyáregységi - alapszerve" zetek egy részénél. A viták elsősorban akörül kristályosodtak ki, hogy fazdasáo-politikai. téren hogyan és ki képviseli helyesebben a köz - ponti akaratot: a dazdasádi vezető-e vagy a pártszervezet, vezetésé - rre; mi legyei! a helyi dazdasádpolitikában a munkamegosztás, E területen különböző nézetekkel találkoztunk: vannak razdasádi vezetők akik néni vitatják a párt vezető szerepét. Ezalatt azonban a központi pártszervek vezető szerepét értik, a vállalati dazdasádpolitikájuk kidolgozásánál saját, pártszervezetüket terhesnek tartották; voltak olyan pártvezet.ősédek, ahol a pártszervezet és dazdasádi vezetők viszonyát úgy fodták fel, hody a lényedes kérdésekben a pártvezetősédnek kell dönteni a dazdasádi vezető feladata a védrehajtás;- találkozni méf a munkamegosztásnak olyan leegyszerüsitésével is, amely szerint a dazdasádi kérdésekkel a dazdasádi vezetőknek, politikai kérdésekkel pedif a pártszervezeteknek kell fodlalkozni a. Ilyen s ehhez hasonló nézetek ellen többnyire eredményesen lépett fel a kerületi Pártbizottság. Ugyanakkor látni kell, hody találkozni ennek ellen ható gyakorlattal is. Ha például a vállalat dazdasádi eredményei megfelelőek, a dolgozók kereseti és munkakörülményei tartósan javulnak úgy helytelen dazdasádpolitikai módszerek va^y szemlélet ellenére is kevesebb vitára kerül sor és a helytelen nézetek sem kerülnek felszinre. A nehezebb "azdasáfi helyzetben levő vállalatoknál viszont, ahol a nyeresédrészesedés elmarad, a dolgozók a bérfejlesztéssel is elégedetlenek, ott élesebben és hamarabb kezdtek a dazdasádi vezetés módszereivel is fodlalkozni. .______________________76 _______________ L j
