Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1973-06-08
" ~~ *" ’ ~~— '----------------------------- _ í . - .19 -tásába. Sok helyen úgy tekintik ezt a gazdasági vezetők, mint személyi eszközt. Ez nem egészen igy van. A hozzászólásokban elhangzott az alsó, felső demokrácai kérdése, amit én úgy fogalmaznék, hogy közvetett és közvetlen demokrácia. A közvetett demokrácia általában jobban érvényesül. A közvetlen demokráciával van jelenleg probléma, tehát ennek érvényesülését kell szorgalmazni, ebben az irányban kell erősebben tevékenykedni. Ez nagymértékben függés felsőbb gazdasági, politikai és egyéb szervek tevékenységétől. Nem azt mondom, hogy a vállalat első számú politikai vezetője a vezérigazgató, de elismert dolog, hogy az államhatalom helyi képviselői a gazdasági vezetők. Mindenki a maga területén egyértelműen felel a kormány- és párthatározatok, végrehajtásáért. Ne azt a módszert erősítsük, hogy gazdasági vezető a gazdasági, politikai vezető a politikai munkáért felelős. A gazdasági vezető is felelősséggel tartozik a dolgozók politikai hangulatáért, a párt politikájának érvényesítéséért» ' Róna Ottó elvtárs:---------——.. Véleményem szerint a politikai és gazdasági munkát egymástól elválasztani nem lehet. (Az üzemi demokráciát nem azért kell biztosítani, hogy elmondhassuk létezik, van. Annak komoly céljának kell lenni, amelynek a vállalat eredményében kell megmutatkozni. Ha jól alkalmazzuk, a dolgozók élnek jogaikkal, s ez mindenképpen megmutatkozik az eredményekben. Ha nem mutatkozik meg, akkor csak kirakatpolitika, papíron létező az üzemi demokrácia. Minden joghoz kell bizonyos kötelességet adni, a kötelességérzetet növelni. Érezze a dolgozó a felelősséget is minden tettéért. Nem elég az, ha csak megadjuk jogilag, szervezetileg az üzemi demokrácia lehetőségét, hanem biztosítani kell, hogy a dolgozók valóban éljenek is. vele és szerintem ez a nagyobb horderejű. Elsősorban nevelési kérdés, hogy a dolgozók merjenek beleszólni dolgokba. Még mindig vannak olyan hangok a dolgozók körében, hogy "ne szólj szám, nem fáj fejem". Ha nem adjuk meg a dolgozók biztonságérzetét - és ez politikai munka elsősorban - akkor az üzemi demokrácia csak papíron létezik. Mindig figyelembe kell venni a dolgozók véleményét, javaslatát és arpa mindenképpen reagálni kell. Meg kell kérdezni őket arról is, egyetértenek-e a felvetett problémájukra adott válasszal. Csak az a gazdasági vezető tud jól vezetni, aki a széles tömegek véleményére, javaslatára támaszkodik, Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden javaslatot el kell fogadni, mert előfordulnak olyan javaslatok is, amelyek egyéni vagy csoportérdeket takarnak, nemcsak népgazdasági, de más üzemrész dolgozóinak érdekeivel szemben. A nevelő, propagandamunka véleményem szerint a legfontosabb, hogy a dolgozók megértsék, éljenek jogukkal, felkelteni a dolgozók felelősségérzetét. Csak igy tud kellőképpen érvényesülni az üzemi demokrácia. Hídvégi Károly elvtárs: A munkacsoportok tudatosan tartózkodtak attól, hogy ideológiai, politikai kérdéseket fogalmazzanak meg, vagy új formákat keressenek az üzemi demokrácia megfogalmazására. Ahhoz 1 -------------- -..........— I
