Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1973-06-08
r ~- 13 -be csak azért, mert jó szakemberek voltak. Lehet, hogy az illető emberi, politikai okokból nem volt alkalmas,,arra, hogy vezető legyen, de arra igen,,hogy kommunista vezetők mellett jó szakmai" munkát végezzen. Általában rossz vezetők, mégis az ilyen embereket általában olyan beosztásban találjuk, ami úgy kezdődik, hogy "fő", tehát főosztályvezető, főmérnök stb. Ilyen típusú káderek a legkevésbé alkalmasak arra, hogy demokratikus stilusban vezessenek. A másik kérdés: úgy gondolom, hogy más szempontból is legalább tét ol.ala van az ügynek. Úgy érzem az anyag kicsit egyoldalú. Ezt nem is tenném szóvá, ha úgy érezném, hogy ez az anyag készítőinek hibája. Számunkra az a kézenfekvő, ha,azt vizsgáljuk, a vezető megengedi-e, igényli-e a demokráciát. Indokolt volna azt is megnézni, hogy a gyári tömegek igénylike, mire használják ezt a demokráciát. Politikai tartalmát tekintve mennyire sikerül a tömegek agyáig eljutni, mit akarunk mi a demokráciával. Vannak elvi tisztázatlan kérdések. A gazdasági reform kezdete óta, véleményem szerint igen helytelenül nagyobb erőfeszitéseket tettünk a csoportérdekek felébresztésére, mint az össznépi érdekek erősítésére. Nem elégedtünk meg azzal, hogy bevezettünk egy olyan gazdasági szisztémát, ami ezt vette célba, hanem még a politikai munkában is nagy erőfeszítéseket tettünk arra, hogy a csoportérdekeket ébreszt, gessük. Az össznépi érdek lassan a múlt homályába vész. A csoportérdekek alatt nemcsak az üzem, műhely gondolatát .értem, hanem a nők és fiatalok érdekét is. Érdemben a problémákat csak az össznépi problémákon keresztül lehet megoldani. A,csoportérdekekről a gyakorlatban és szövegben is rengeteg szó esik, kevesebb arról az érdekről, ami mindennek az alapja, amiről azért is kellene beszélni, mert a népgazdasági érdeket veszélyeztetik elsősorban. Ha mi ezt a módszert folytatjuk az ember'ek felé, akkor nem szabad, azon meglepődni, ha azt a maguk módján tovább bontják. Arra a megállapításra jutnak, hogy el sősorban az én érdekem. Attól tartok, hogy az uj mechanizmus gondolat és érdekviszonyai ilyen vonatkozásban nyomják az emberek tudatát. Arra kellene törekedni, hogy az üzemi demokráciának legyen a szó nemes értelmében politikai tartalma is. Az üzemi demokrácia nem egyszerűen a jutalmazás stb. kérdése. Itt nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a dolgozók váljanak részesévé komoly gazdasági kérdéseknek. Arról beszélünk, tárgyalunk hogyan osszuk el a nyereséget, de a távlati tervről nem. minden szinten őszintébben és nyíltabban kellene kezelni a felelősségvállalás kérdését, hogy a felelősség a realitásnak megfelelően osztódjék el. A tárgyalt anyag szerintem komoly munkán alapul, érződik, hogy reális üzemi vizsgálatok vannak mögötte. Hibái nem az anyag készitőinék hibái, hanem a valóságban meglévő hibák, melynek leküzdésében feltétlenül előbbre kell jutnunk. Sirató Rudolf elvtárs: Rendkívül bonyolult kérdés az üzemi demokrácia ás nem olyan egyszerű, .ahogyan azt Szendéé elvtárs elmondta. Rendkívül I_______t_________________________________J]
