Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1971-09-17
r “i MSZMP XIV. kerületi St.rz: 673, Bízott s á g a ■ ' Xj.V/1/76/^/ ....................................... Készült: 7? pl. A párt szervezetek munkamódszer inek /változása/ alakutasa a part gazdasagpolitil<afjanak ejyenyesítese es a X a~z áa s'ag i műn ka 'párt e 11 o no r z e seTTe ró n A gazdaságpolitikai bizottság Jo gazdasági egység pártszervezetének küldött kérdőív /toszt-lap/ a politikai munkatársak csoportos titkári értekezleten és munkájuk során szerzett tapasztalatai, v lám int önálló pártszervezeti tanulmányok alapján készítette el értékelését. Az elemzések során elsődlegesen azt vizsgáltuk, hogy a gazdasági reform eddigi 3 és fél éve során ho ,yan alkalmazkodtak a pártszervezetek munkamódszereikben az uj gazdaság* irányítási rendszerhez, a vállalatok megnőtt önállóságához. A tervgazdálkodás irányító szerepe jelentős mértékben a közgazdasági szabályzók utján érvényesült és a párt-vezető szerepének a vállalati életben is növekedni kell, A kerületi gazdasági egységek szervezetükben, jelentőségükben és feladatukban rendkívül sokrétűek. A termelő vállalatok, intézmények és kisipari szövetkezetek egyaránt megtalálhatók. A vállalatok között is van országos tröszt központja, nagyvállalat, kerületen kívül elhelyezkedő gyáregységekre! és olyan gyáregység, melynek nem a kerületben van a központja. Már csak ezokból is különböző gazdaságpolitikai munkamódszerek alakultak ki, az egyes pártszervezetekben amit természetesen az egyes pártszervezetek áltaz-x lános politikai munkájának a ssinvonala a párttitkárok és a vállalati gazdasági vezetők egyénisége is jelentősen befolyásol. Ennek ellenére bizonyos általános tendenciáit, munkamódszerek és hiányosságok észlelhetők. Sok még a mechanikus vonás azaz a vállalati tervet úgy fogják fel, hojy az országosan vagy az iparágra előirt közgazdasági mutatókat, változatlanul vagy csekély módosítással gyakran a szükséges intézkedések megfogalmazása nélkül továbbítják a gyáregységeknek. Pl. termelésnövekedés, hágy %-ban történjék termelékenység növekedéséből, hány %- béremelést irányoznak elő stb. A tervezés ilyen módja a gyáregységeknél mélyebb bontást nem szokott tartalmazni és könnyebb is az ilyen terveket elfogadtatni, mint végrehajtani. így azon a gazdasági vezetők akik a tervet kidolgozták a végrehajtás során úgy nyilatkoznak, hogy azo£ szinte megvalósíthatatlanok, a párttagok pedig — noha mint kommunisták felelősséget éreznek a vállalati tervért - annak végrehajtása során nem ismerik saját feladatukat és így azt konkrétan és személyesen az általános agitáción túlmenően a végrehajtás során csak kevésbé tudják elősegíteni. . / . L=-------..........._j
