Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1970-03-06
r ~ — 11 — S a szocialista brigáddal nem igen merik megtenni,hogy nem veszik figyelembe véleményüket. Azonban jelentkeznek olyan problémák, hogy az üzemi demokrácia cégére alatt esetleg mást akarnak. S itt vannak azok a dolgok, hogy mikor vannak a helyes utón. Akkor, ha az a vezető minden szót amit mondanak, elfogad? Vagy csak pusztán szóval elfogadja, - de nem csinálja meg. Ilyenkor kell a szakszervezet, vagy a pártnak az aktivái, hogy akkor mi történjen. Én azt tartanám erre megoldásként, hogy merjenek a pártszervezetek a viták során beszélni, eldönteni, hogy kinek van igaza. S megmondani a dolgozónak is, hogy a véleményét elmondhatja, de a munkafegyelmet ne rontsa vele. Azonban úgy néz ki, hogy üi örülnek, ha nem kell beleavatkozni ezekbe a vitákba, mert akkor foglalkozni is kell vele. Brenner elvtárs: Én magam is benne vagyok ebben a bizottságban, amelyik ezt az anyagot előkészítette. A negatívumok neLlett nagyon sok pozitiv vonások is kerültek elénk. S meg kell mondani, hogy nem mindig félreérthetetlen, nem valami eltorzitási szándékkal csinálják az elvtársak, hogy a termelési tanácskozásokat összekapcsolják a szakszervezettel. Van amikor egyszerűen nem tudják időben, hogy hogy alakítsák ki a tanácskozásokat, és hogy kevesebb legyen a tanácskozás, megpróbálják ezzel a . megoldással, hogy a termelési kérdésekkel is foglalkoznak a szakszervezeti taggyűlésen. Véleményem szerint azonban inkább meg kellene próbálni, hogy termelési szinten az értekezletek számát, a leterhelést hogy lehetne csökkenteni,-meg ■ ekáűlene nézni, hogy néz ez ki, - s a párt- és szakszervezetnek is ezzel több idejük lenne a kérdésekkel, a dolgozók ügyeivel, problémáival való konkrét foglalkozásra is. A másik a véleményekre való felfigyelés kérdése. Érdekes módón ha egy, vagy két . 5 esetben nem történt meg az intézkedés, ez végig kiséri a dolgozót és állandóan mondja azután már, hogy ugyan miért mondjam, amikor nem intézik el? Nyilvánvaló, azután mondja a többi dolgozótársaihak is, ami kedvezőtlenül hat az üzemi demokrácia megnyilvánulására. Véleményem szeriéit az üzemi demokrácia tartalmát lényegében , az kell, hogy meghatározza, hogy ki milyen eredményesen veszi ki részét a reá bizott feladatok teljesítésében. Ez az alapvető kiindulási pont, mert hiszen a maga területén a munkában a véleménynyilvánítással ha elősegíti a kitűzött célok teljesítését, akkor ott azon a területen jobban érvényesül az üzemi demokrácia, mint ahol ezt megsértik. S akkor jön a fluktuáció, stb. - amik problémát okoznak. Az üzemi demokrácia kérdése, mint olyan, kidolgozva nincs. Csak részanyagok vannak. Igaz, a IX.pártkongresszus tömören megfogalmazta szélesítésnek útját, módját, de jó lenne egy magasabb szintre emelt felméréssel összefoglalva meghatározni. De ezt egészen felső szinten kellene érvényre juttatni. Probléma van a társadalmi érdek és az egyéni érdek összehangjával. Ezek az ellentmondások, amik meg is oldódnak, azután újak is jönnek. L__________________ j
