Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1969-06-27
r n * - 12 -Egyetértek azzal is, hogy nehéz itt vitatkozni, mert annyira széleskörű az anyag,hogy akár két napig is vitatkozhaúánk rajta. Ez valóban igaz, de azt hiszem, nem is az volt a cél, hogy minden problémát behatóan megvitassunk, hanem az, hogy azokat vitassuk meg, amiket a PB úgy Ítél meg, hogy szükséges megvitatni, - amellett, hogy egyúttal tájékoztassuk is a PB tagjait; s hogy foglaljon állást a PB az ilyen jellegű kérdésekben is egy-egy esetben és határozza meg, hogy mely részkérdésekéi tartja szükségesnek a további vizsgálódást, vitát. Elhangzottak itt olyan megjegyzések, amikre szükségesnek érzem reagálni. Mi is legyen a mi fő módszerünk az ideológiai munka végzésében? Jó dolog és hasznos,hogy a pártszervezetekben az eddiginél hatékonyabban bontakozzon ki a szóbeli egyéni agitáció, vagy jobbak a tömegkommunikációs eszközök? Véleményem szerint a konkrét helyzetből kell kiindulni és az adott lehetőségekből, mert aktivistáink szóbeli agitációs munkája nem teljes értékű. Ezért érezzük néha azt is, hogy agitációs munkánk deffenziv jellegű, ahogy Gór Nagy elvtárs itt fel is vetette. Ezért ezt a részét tovább fogjuk eitésiteni a jövőben, de hozzátesszük azt is, hogy a tömegtájékoztató eszközök is jobban fognak fejlődni. Az is ténydolog, hogy az üzemekben jobban vannak tájékozódva az ország helyzetérpl sok esetben, mint az üzem saját helyzetéről. Itt van, hogy az aktivüáeinkat tájékoztatni kell, de ugyanakkor felhivni a figyelmet, hogy az üzemi, az ottani dolgokról is tájékozódjanak, az üzemi dolgokkal is intenziven foglalkozzanak. Nem.fejtettük ki az anyagban részleteiben, hogy a tömegtájékoztató munka fontos része a hazafias, az internacionalista nevelés és a nacionalizmus elleni harc kérdése. Ami a statisztikát illeti: mi magunk is sokszor gondolkodunk azon, hogy a statisztika mennyire lehet valóságos, mennyire tükrözi a valóságot, hiszen nem egyszer találkozunk olyan egyénekkel,akik mindig szerepelnek egy és ugyanazon az oktatási formán. Felmerült, hogy nem kellene** olyan mereven venni ezeket a számokat; hogy nem biztos, hogy jó dolog, hogy hasonlítjuk az előző évekhez a pártoktatásban résztvevők számát. Azonban ha ez nem jó, nem mutatja a való helyzetet, akkor meg kellene találni valamilyen más formáját, hogy valamilyen képet kapjunk párttagságunk marxista képzésének fejlődéséről, - mert azt nem nélkülözhetjük. Emellett talán olyan sajátos formákat is kellene szervezni, amely azt a célt jobban elérhetővé tenné. Elhangzott olyan megjegyzés és egyetértek vele, hogy fejleszteni kellene a Prop. és Müv. bizottságot. Gondolom, ezt majd a titkárság feladata lesz. Azzal is egyetértek, hogy fel kellene újítani a kerületi vezetők elméleti konferenciáját. 8 mindjárt hozzá is teszem, hogy a jövő heti VB anyagban ezt meg is fogalmaztuk, hogy azok számára, akik nem vesznek valamilyen továbbképzésen részt, meg kell szervezni az elméleti konferenciákat. Hozzá kell azonban tenni, hogy ha nem is voltak elméleti konferenciák, a testület tagjai közül legtöbben képezték azért magukat politikailag. Ugyancsak egyetértek azzal, hogy a mélyebb elemzést tovább kell folytatni. Azután gondolkozunk azon, hogyan lehetne jobban az elméleti képzési/negoldani. Egyetértek azzal is, hogy a mechanizmussal neme sáli úgy kell foglalkozni, mint gazdasági irányítási problémával, hanem úgy, mint politikai problémával, s mint amelynek rendkívül nagy a politikai kihatása, a mint amely elég komoly elméleti-ideológiai feladatot is jelent. 8 mi megpróbáljuk. b------------------------------------------------------------J
