Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1969-02-21
r “i- 9 -Van egy olyan ellentét, hogy rájöttünk arra, hogy.,a_.kérdések, bonyolultak, azonban emiatt nem zárkózhatunk el előlük, ki kell fejeznünk, minél rövidebben és minél közérthetőbben ezeket a kérj déseket. Az egyik ilyen kérdés-komplexum az elégedetlenségnek a kérdésé. Nyilvánvaló, van amiért elégedettek és van amiért elégedetlenek vagyunk, s ezt nem érzem ellentmondásnak. Nyilván elégedett vagyok pártunk politikájával és elégedetlen vágyói; bizonyos mértékig azzal, amit csináltunk, im.vel nyilván tudnánk jobban és többet is csinálni és jobban is előbbre menni, S az ilyen kérdésekre is nyugodtan lehet hivatkozni, mint a kórházaXáővérproblémái, mert hiszen ilyen dolgok mindig lesznek, amig lel nem ismerjük ezek megoldásának szükségességét. Van bizonyos kérdésekben az anyagiasság is. Azért alapjában véve azt kell mondani, hogy mi a szocialista épités elvén vagyunk, s nem valami kispolgári romantikus épités elvén , ahol teljesen kizárják az anyagi ösztönzés elvét. Ha mi a szocialista elosztás es az anyagi ösztönzés elvének fegyverét választottuk, akkor azt Lehet mondani, hogy lehetnek hibák az anyagi ösztönzők terén, amik szükségszerűen viszik felre az embereket. Nagyon durva, széles kilengéseknél persze lehet elmarasztalni az embereket. Itt van pl. a munkaerő igény. Lehet felmérni azt, hogy a munkaerő igény az fiktiv, de ameddig az átlagbér ellenőrzésnek ezt a módját fenntartjuk, addig minden gazdasági egységet ez a tény arra fog inspirálni, hogy alacsony fizetésű embereket vegyen fel. iáért ne felejtsük el, hogy minden érdekben vannak alacsony kate_ góriáju érdek-közösségek. Amikor"visszaélnek" az adott lehetőséggel, azt nem egyéni érdekből, hanem csoport-érdekből teszik, legtobbnyire, mert felelősséget éreznek egy bizonyos csoportért, a sajat embereikért. S nem. tehetik, hogy nem használják ki azokat a lehetőségeket, amiket az uj gazdasági mechanizmus ösztönzői adnak. Alapvető dolog az, hogy az uj gazdasági mechanizmus a nyereséget fogja fel szintetikus mutatónak. Ezért azt véleményem szerint nem szabad elitélni, ha nyereségre törekednek. Azonban fel kell figyelni az egyéni, a csoport és a népgazdasági érdeknek az együttes szem előtt tartására, és arra kellene felhivni a pártszervezeteink figyelmét, hogy mindig éberek legyenek, hogy a csoport érdeket mindig gátolják akkor, amikor a népgazdasági érdek _ ellen van. A mechanizmust azt hiszem, a személyi érdek oldaláról is kell mérni. Nagyon sok van ilyen, aki ezt teszi, s mérjék is, mert ezen az oldalon férünk legjobban hozzá a munkája eredményességéhez, s majd az áttételeken keresztül az öntudata növekedéséire z. Nagyon lényegesnek tartom, hogy a pártbizottság foglalkozzon azzal a témával, hogy a pártszervezetek munkamódszere a mechanizmusban. Volt már olyan anyag, amely azzal foglalkozott, hogyan dolgozzanak a pártszervezetek az uj mechanizmusban, s most már, 1-év tapasztalatai után érdemesnek tartanám újra foglalkozni ezzef a témával. Tudunk talán valami újat mondani e téren. Még két dolgot: Az egyik, a minősítéssel kapcsolatban: úgy érzem, amikor minősítést csinálunk, odaírjuk, hogy kinek a minősítése, milyen munkakörben, s nem úgy vetjük fel, hogy abszolút minősítés, amely arra a munWörre vonatkozik. S ha arra a munkakörre pozitívan erremélj ük az illetőt, akkor úgy vesszük, hogy mindhárom irányelvnek megfelel, ha.arra a pozitbióra megfelel. Azt nem tartanám helyesnek kimondani, hogy kell, hogy minden emberben legyen hiba, ha előfordul, hogy nincs ilyen beleírva. L - — - _J
