Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1969-06-27
T“ -- 5 - " Gyenis elvtárs: Az anyagot alapjában jónak tartom, felveti azokat a kérdéseket, amik előttünk álló feladatok. Olyan problémát szeretnék felvetni, amit mi itt jogosan hiányolunk, hogy tényleg van ideológiai munka, de mégis, elméleti munkával jobban, többet, alaposabban kellene foglalkozni. Ebben egyetértek Csányi elvtársnővel. Általában az ideológiai életünk bizonyos problémáival többet kellene foglalkozni. Valahol az ideológiai életünk felső irányításában alapvető problémákat látok. Pár évvel ezelőtt volt az az ideológiai konferencia, amely, hogy úgy mondjam abban az ideológiai állóvízben, ami akkor Magyarországon különösen megvolt, akkor egy kis hullámot vert. Azok a tájékoztatók, viták, amiket művészeti területen a vezetőkkel akkor tartottunk, azok valami kis hatást váltottak ki, - még akkor is, ha nem sok újat hozott. Ez azután újra elaludt, különböző problémák merültek fel itt-ott. Én pedig úgy látom, hogy ideológiai mozgást csak úgy lehet kiváltani, ha az adott területen a párt ideológiailag állást foglal. Sokszor merül fel, hogy nincs olyan kiemelkedő egyéniség, aki ideológiai téren kijelentené, hogy igy kell, ez az igaz, vagy ez a helyes, ezt kell csinálni. Tulajdonképpen 45-től 50-55-ig mélyen nem igen elemeztük ezeket a problémákat, csak hol a felszinen, hol igy, hol úgy. Sajnos, a mi művészeinket csalt ez a vájkálás izgatja. Azt mondják, nem lehet megérteni semmit a személyi kultusz birálata nélkül. Valahol ezeket a kérdéseket kellene felső szinten is alaposabban vizsgálni. Nagy örömmel olvastam Biszku elvtárs által mondottaknál - de sajnos megint az utolsó helyen, - a párt és az állam viszonya a hatalom birtokában hogyan néz ki. Ilyen ' s hasonló kérdésekre gondolnánk. Ideológiai és politikai kérdés. Hogy jó-e ez; hogy megcsontosodtunk egy kicsit, ezt próbálják feszegetni több helyen. /Hát persze ennek vannak olyan vetületei, hogy az üzemen belül van egy egyszemélyi vezetés, amelynek van egy komoly hatásköre, jogköre, van egy szakszervezet, amelynek van egy komoly vétó-joga, hatásköre, - s hát a pártszervezet hol helyezkedik el, milyen hatásköre, jogköre van?/ Véleményem szerint ez az ideológiai renyheség ez tulajdonképpen egyik problémája az ideológiai életünknek, mert nem érzik azt, hogy ezeket a kérdéseket elég erőteljesen, elég alaposan vizsgáljuk. Hogy mennyire szükség van ideológiai mozgásra, ezt mutatja, hogy ha megnézem, hogy jelenleg egy-egy művésznek milyen ideológiai képzettségre van szüksége. Ahhoz, hogy bizonyos szintű alkotásokat létre tudjon hozni, ahhoz nagy vonalakban ismernie kell a marxista ideológiát, az kell, hogy ne legyen szocialista-ellenes. 8 ehhez meg kell mondani, hogy az 50-es évek óriási lendülete - úgy 56-ig - amit tanult, ez elég ahhoz, hogy ha lát valamit,-bizonyos mozgásokat figyelemmel is kisérnek, - hát elég ahhoz, hogy megfelelő alkotásokat hozzanak létre. De azt már hozzá kell tennem, hogy sem a kritika, sem más területen nem vizsgálják, hogy a fő kérdések mellett mi található egy-egy művészeti alkotásban, műben. S nem egyszer elsiklik a felső vezetés is ezek felett, s ha megpróbálja az ember felvetni, hát elmegy a fülük mellett. Ez az egyik oldala, ami szintén ideológiai jellegű problémánk, - nem kerületi szintű problémáink, igaz, nem tudunk benne tenni, - de valahogy mégis a felfelé való jelzés vonatkozásában szükségesnek tartanám, ha erről beszélnénk. L------- j
