Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1969-10-03
r ~i- 19 -Szakos elvtárs: Én a jelentéssel egyetértek, Schumeth elvtárs kiegészítésével is. Mégis, szeretnék felvetni egy-két kérdést, más nézőpontból is. A nyereségrészesedést azért hozták létre, hogy gazdasági ösztönzést szolgáljon. A más kérdés,hogy a kiskapukat megkeresik rajta. A kiskapukat elmondták az elvtársak. De végeredményben, amikor nem volt nyereségrészesedés, akkor az állam kasszájából adta a béremeléseket, a szociális, kommunális dolgokat ugyancsak. Az állam végzett mindent. Tehát a kifizetendő dolgok jelentős részét a nyereségrészesedésből kell fedezni, amiket korábban az állam fizetett. Igen nagy pénzösszegeket jelentenek ezek. Azt javasolom, hogy minden pártszervezet bevonásával kellene megtartani a titkári értekezletet. Ott el kell mondani azokat a hibákat, amik felmerültek, amik a nyerészkedésig mennek. x Minden pártszervezet vizsgálja felül, hogy ott a nyereség miből született, s döntse el a pártszervezet, hogy ott mi szolgálja a közügyet, a népgazdaság érdekeit. Gondolom, akkor rövidebb idő alatt tárnák fel ezeket a hibákat és szükség esetén államilag is bele lehet avatkozni. De a nyereségrészesedést ne úgy vigyük, hogy úgy tűnjön fel, mintha a nyereségrészesedést a párt elaprózná. A másik oldalát szerintem továbbra is kell tartani * mert az igaz, hogy a termelékenység továbbra is fő kérdésként szerepel, de ez a része is kell, hogy szerepeljen, csak azt nem szabad engedni, hogy rosszul használják fel. Schumeth elvtárs összefoglalja a vitát: Köszönjük az elvtársak igen komoly észrevételeit, elemzéseit, amely nekünksegiteni fog abban, hogy egy lehetőleg helyes vonalat képviseljünk és helyes irányba vigyük a pártszervezetek ezirányu tevékenységét. Másrészt, hogy amikor ez a téma egy felsőszintű vita elé kerül, ott ugyancsak képviselni tudjuk ennek a témakörnek a helyes előrevitelét. Ez az Írásos anyag nem fog továbbmenni felfelé, hanem majd amikor a felsőbb szervek tárgyalni fogják ezt a témát és újra napirendre kell tűzni, akkorra már ez az anyag bennünket segiteni fog abban, hogy a munka során ezt is figyelembe vegyük. Egy-két gondolatot: Mi itt az anyagban a dolgoknak egyrészt a negatív oldalát éleztük ki, azokat a dolgokat, amiken, úgy látjuk, változtatni szükséges. A cél az volt, hogy ez a mechanizmus minél hatékonyabban érvényesüljön. A mechanizmus bevezetésének köszönhető pl. hogy javult az egész nemzetközi fizetési méa? egyenlegünk is. Ez azért már egymagában is egy nagyon komoly dolog. De sorolhatnánk a már most látható pozitív eredményeit. A termelékenységet lehet növelni az anyagi ösztönzők okos felhasználásával. Ha valaki pluszt hoz, kapjon is valami pluszt. Az üzem szervezettsége és a munka szervezettsége is szerepeljen benne. 8 ezek olyan tartalékok, amikhez nem kellenek anyagi beruházások. .— - J
