Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1969-08-29

r~ i < * A * i-7- St.sz.s 0583. a kerületi Pártbizottságot, ha a hatáskörbe vett vezetők ' előléptetéséről, mozgatásáról, jutalmazásiról stb. van szó. Mindez nem ilyen egyértelmű az alapszervek esetében. A kerü­leti Pártbizottságot szívesebben keresik fel, mint az ille­tékes pártszervezetet és igy lényegében sokszor figyelmen ki­véti hagyják az újonnan kialakult hatáskört. Mint kezdeti lépes, feltétlenül pozitívnak értékelhető az, hogy a szaktárcák a személyzetisek részére többnapos konzul­tációkat szerveztek, ugyanokkor kifogásolható, hogy a munka ellenőrzésére nem fordítanak kellő gondot. Mindebből kifolyó­lag az üzemekkel, ■ intézményekkel nem kielégítő e téren a kap­csolatuk. A kerület üzemeinek, intézményeinek káderhelyzete. A kerület üzemeinek, intézményeinek káderhelyzete a kor­mányhatározat megjelenésekor adott volt, amely hosszú évek során alakult ki. Olyan káderekkel rendelkeztek, akik a ré­gi mechanizmus körülményei között nevelődtek, formálódtak, igy természetesen megfelelő időt kellett és kell adni, ahhoz, hogy a vezetők az uj követelményelmek megfelelően készül­jenek fel, ehhez alakítsák önmagukat és egész káderállo - mányukat. Ez különösen vonatkozik a vezetői készségnek az uj igényekhez megfelelő kialakítására. A kerületi pártbizottságnak határqzat megjelenése után az a véleménye aTnHuTt"Ti /hogy'az 'alT.ami, gozdasagT/ kuTtu'rális ^rűTeSep “doTgozó vqzeVŐink^töTbsége2 megfelel?"az űj"Tövetói­ményejxnek^is.^ Meg v7an“Hennuk nléepessTg ahhoz, Hogy felnőjé­­neH az ~űj feladatokhoz. Az eddigi tapasztalataink azt bizo­nyítják, hogy ez a megállapítás helytálló volt, ami termé­szetesen nem jelenti azt, hogy egyik, másik vonatkozásban - politikai, szakmai, vezető„készség « nincs mit pótolni, illetve nincs szükség kellő továbbképzésre, pl: vannak olyan vezetők, akik szakmai képzettségük, tudásuk alapján alkalmasak ugyan beosztásuk ellátására, de nem kielégítő a politikai képzettségük. Ez ugyanakkor - ha közel sem olyan arányban - de fordítva is, sőt a vezetőkészség vonat­kozásában is megtalálható, : • . • * • . Pl.» a 75 fnlső vozető közül /igazgató, főmérnök, főkönyvelő/ mint ahogy ez a mellékelt statisztikából is kitűnik az igaz­gatók közül 11-nek, főrménökök közül 8-nak, a főkönyvelők kö­zül csak 3-nak van meg az 1 éves pártiskolai, vagy a MLEE-i végzettsége. A középvezetőknek pedig csak a 25^-a rendelkezik az előbbihez hasonló politikai végzettséggel. Érdemes külön kiemelve megemlíteni a művezetőknek a politikai iskolázott­ságát, miután ez áll a legalacsonyabb szinten, pl. az álta­lunk megvizsgált üzemekben a művezetőknek kb. 2-3%-a rendel­kezik 1 évesnek, 10%-a középfoknak megfelelő végzettséggel és a többi alsófoku képzettséggel, egy része még azzal sem ren­delkezik. Ugyanakkor a munkásokkal ők vannak n legközvetle­nebb kapcsolatban. L____________J

Next

/
Thumbnails
Contents