Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1969-08-29
r vezetőnek olyan vezetői gyakorlat kell, amit nem lehet csak az esztergapaftnál megszerezni. Olyan szakmai ismeretekre van szüksége, amit nem lufi esztergályosként megszerezni. Ahhoz, hogy valaki főosztályvezető legyen - legritkább eset, hogy egy fiatal emberből, akár szakmunkásból, akár technikusból, vagy más fiatal szakemberből legyen,nagyobb tapasztalat, tudás, stb. kell. Én ebben látom a problémákat. Nagyon sok olyan poszt is van, ahol 20 évvel ezelőtti munkást sem állítunk be. Azután eltűnik az a különbség, hogy látszik, hogy az az ember korábban munkás volt. Azután nagyon tehetséges fiatal mérnökeink vannak, - ezek azután úgy vannak, mint a VEGYTERV-ben,hogy kinőnek és nagyobb lesz a szárnyuk, mint amit mi engedünk nekik, és elrepülnek. Ebből is adódik, hogy a kisebb ktsz-ek pl. a Telefongyárból szerzik meg a szakmai kádereiket, ezer ft-tal több fizetéssel, vezetői beosztásba teszik. Ezt a ktsz-ekben meg tudják tenni, de a Telefongyárban nem. Én alapjában véve ezt nagyon nagy kárnak tartom a Telefongyár szempontjából, de a társadalom, az ország részére hasznosnak. Ami a nőket illeti, ez egy komoly társadalmi kérdés. Véleményem szerint a nők többsége nincs képzettségénél: és teljesítőképességénél kisebb mértékben foglalkoztatva. A többsége azon a helyen van, ami ennek megfelel. Azonban kétségtelen, hogy mivel a dolgozók többsége férfi, van egy ilyen hitetlenseg a képzettség és teljesítőképességet illetően. Emellett még van a nőknek olyan sajátossága, amit nem lehet megváltoztatni, másrészt a társadalomban meglévő különböző nézetek is. Persze, ezzel együtt kell és lehet módot találni arra, hogy több nő kerüljön vezetői beosztásba, mert az tény, hogy nálunk is a jelenleginél sokkal több női vezető lehetne, Ami a funkciót féltő szemléletet illeti: valaki 15-20 éve főosztályvezető, nyilván kialakult valamilyen, ehhez az álláshoz tartozó életszínvonala. Ha 55 éves korában nem alkalmas a főosztályvezetői funkció betöltésére, mi történjék vele? Le lehet ezt váltani úgy, hogy olyan egzisztenciát biztosi- o tünk neki, mint ami főosztályvezető korában volt? Egyszerűen nem. Ide tesszük, ööa tesszük, - egyszerűen nincs számára hely. Valami megoldást kellene találni, - amit pillanatnyilag én bizony nem látok. De ne vegyünk nyugdíj előtt álló embert, van 50 évesnél is ilyen probléma. Tehát ilyen esetekben is kellene valamilyen megoldást találni. Ozimák elvtárs: Az anyagban igyekeztünk a tapasztalatokat leszűrve, a vizsgálat eredményét leírni. Találkoztunk negatív példákkal is, ilyen volt pl. a Gundel, amelynek az igazgatója egy vita alkalmával azt mondta a parttitkárnak, hogy holnap már be se jöjjön, a személyzetisnek meg, hogy nincs rá szüksége, majd ő csinálja; vagy a Finomkötött, ahol a tapasztalat azt futatja, hogy a felső vezetésnél politikai és műszaki felkészültségben is differenciák vannak. Kimentünk és megtárgyaltuk, s utána az igazgató úgy reagált a dologra, ha ezt igy kimondjuk, akkor lejáratjuk felső vezető gárdát. Tehát nem Óflpt fogadják a kérdést, mint a segíteni akarást, a jóindulatot, hanem szubjektive elferdítve, mintha mi találnánk ki ezt a kérdést. L_---- - 1 d
