Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1969-06-27
dUf»W I ' A- 12 - St.szára: 431/a A megszűnt nacionalisaa; hatást azonban még nem váltotta fel az egészséges hazafias érzés. Eléggé elterjedt .a fiatalok között, a közömbösség a nemzeti hovatartozás iránt. Sok fiatalnak világszemlélete, hogy az a léíy eg "hogyan élokj’ Nyílt szovjet cllencsséggel is alig lehet találkozni. Elismerik Szovjetunió szerepét népűnk felemelkedésében. Hazánkban nemzetiségi problémák nem jelentkeznek. Az antiszemita, filoszemita nézetek is csökkenek. A nacionalizmus időnként burkolt formában azonban jcleiítkezik. Ehhez hozzájárul a nemzetközi helyzet alakulása. Az Erdélyt és a Felvidéket "visszasíró” nacionalista megnyilvánulások' főleg a rónán és a csehszlovák politika hatására történnek, Fölvetik az ott élő magyarság helyzetét és azt, hogy ni sem bíráljuk megfelelően ezekben az országokban folyó antinarxista politikát, nem védjük eléggé az ottani magyarság érdekét /ismoluk,. lapok megszüntetése, stb./. A közvéleményre■rossz hutással van a kínai nacionalizmus aggasztó mérete. Egyrészt a szocialista tábor egysógbontó tevék jysége miatt bírálják, de ezzel kapcsolatban különösen SZU határai ellen elkövetett agresszió hatására tapasztalható volt a szincsbőrűök elleni hangulat, az úgynevezett "sárga veszedelem" nézetnek feléledése', Uj formában jelentkezik nacionalizmus egyes értelmiségi körökben a KGST-bán alkalmazandó integráció értelmezésében,. Egyesek közülük nehezen vesznek tudomást a szocialista országok közötti együttműködés politikai és katonai konzekvenciáiról. A nacionalizmus elleni harcot gyengíti, hogy:- különböző folyóirakotkban, irodalmi és kulturális alkotá-' sokoan, közgazdasági kérdések vitádban, sportéletben,'stb. többször találkozunk lappangó magyar nacionallamussale- nincs reális kép a SZU-hoz fűződő műszaki, gazdasági kapcsolat konkrét tartalmúról, nagyságrendjéről. Ezzel szemben a nyugati országokkal kötött sokkal kisebb jelentőségű üzletkötéseknek nagy-Ab propagandát 'biztosítanak.- a szocialista országok közötti kapcsolatokról gyakran homályos, félreérhető nézetek keringenek és nem, vagy későn reagálunk rájuk.- a nyugati liccnc és információ csere az indokol tuá-i jegesebb propagandát lap és sokszor"ez utat enged a fellőZitáiéi politika érvényesülésének is. A fentieknek is tulajdonítható, hogy értelmiségi körökben van híve: a burzsuá hosunulási elméletnek; a sajátos szocialista társadalom kifejlesztésének; a nyugat imádatnak; a hazai eredmények lebecsülésének. I I I— _—I