Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1968-01-13

—I I -25- > Az általános helyzet azt igazolja, hogy a nyereséghányad inkább magas és a helyenkénti ellenőrzések a szubvenciónál tartalékolást állapítottak meg. Helyes, hogy uz állami szervek védik az állami szabályozókat ós megakadályozzák a lazításokat. Célszerűbb^ ha a gazdálkodási feltételek'kezdetben inkább szigorúbbak ós szükség esetén később enyhülnek. El kell tehát érni a népgazdaság szükség­leteinek megértését ós fel kell lépni a mechanizmus indulási felté­teleinek lazítása, a helyi érdekek oltulzása ellen. 4. / Az eddigielméi több gondot kell fordítani unnak tudatosít sóra, hogy a népgazdaságnak közgazdasági eszközökkel történő irányítása a dolgozók érdekéből indul ki, azt hivatott szolgálni. Szorosabban kapcsolja össze az élet-és a munkakörülmények alakulásál a termelőüzem gazdálkodásának eredményességével. Reális mértékben továbbra is hangsúlyoznunk kell azt, hogy kinek-ki­­nek az egyéni boldogulása függ az állam, az egész társadalom hala­dásától. De most uj tényezőként, nagy nyomatókkal rá kel?, világi­­tanunk arra is, hogy az egyes ember egyéni sorsa mennyire függ a szükebb közösségének, vállalatának vagy szövetkezetének előrehala­dásától. Ugyanakkor azt is tudatossá kell tenni, hogy a jogok melw lett mindenkinek kötelezettségei is vannak,amelyek teljesítése első­rendű követelmény. Nem szabad elnéznünk, hogy arra várjon bárki is, h<)gy majd ha az állam, vagy a vállalat virágzik, fejlődik * a munká­ja eredményétől függetlenül - ő is automatikusan boldogul. Éppen ellenkezőleg, minden szükebb és tágabb dolgozói közösségben jelszó­vá kell tenni a jobb, hatékonyabb munkát. Á mechanizmus reformja nem minden egyes ember számára jelent egyértelműen és egyformán előnyöket, mivel szabadabb lesz a munkaerő mozgása, a jövedelmek jobban differenciálódnak, a vállalatok egy részénél nehézségek le­hetnek a gazdálkodásban. Beszéljünk többet, meggyőzőbben arról, hogy három év alatt megköze­lít ettük az ötéves terv egészére előirányzott társadalmi fogyasz­tást. Az életszínvonal propagandában a helyzet reális megvilágítása kerüljön előtérbe. Ne hallgassuk el vi zonyt azokat a gondjainkat, amelyek a .jövőben is megmaradnak ós amely ek megoldásához a dolgozok aktív támogatása szükséges. 5. / A munkaerőmozgás kötöttségeinek feloldása segíti a gazdaságo­sabb termelést, megfelel a dolgozók érdekeinek és nem okoz munka­nélküliséget. Az agitációbun kapjon helyet, hogy 1968-bon megkezdő­dik a munkaidő csökkentéséről hozott kongresszusi határozatok vég­rehajtása, hozzátéve, hogy milyen követelményt támaszt ez a válla­latok kollektívájával szemben. Lényeges, hogy a munkaidő csökkentésbe a folyamatosságot betartsuk ós biztosítsuk móg a tömeges bevezetés előtt a vállalaton belüli feltételek megteremtése mellett a vállalaton kívüli feltételeket is. Ennek jó előkészítése a politikai siker és a gazdasági előrehaladás előfeltétele is lehet, hiszen ennek révén üzemen belüli nagy tarta­lékok is felszabadulnak. Nagyon fontos kiemelni, hogy az uj feltételek között is loo %-ban garantáljuk a munkások alapbérét. Az üzemi szociális juttatások ~~

Next

/
Thumbnails
Contents