Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1968-01-13
r - "i- 21 -Mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogy a stabil forint az uj gazdaságirányítási rendszerben is a tervszerű fejlődés nélkülözhetetlen feltétele. Az árstabilitás legfőbb biztosítéka az VJ68. évi. népffizdasár,! terv, amolynek összeállításánál soktol nagyobb figyelem irányult u piaci egyensúly megszilárdítására, mint a korábbi években. Az á<Rzjávorai viszonylagos stabilitásának jelentős biztosítéka, hogy az áruforgalom 5o %—ára a hatóságok llapitjúk meg az árakat. Az áruforgalom további 27 %-ára az állam megszabja az 1968.január 1-i ár /induló ár/felfelé mozgásának határát. Szabályozólag hatnak a v Halat 1 ármegállapításra az államilag előirt kalkulációs elvek, az alapanyagok ós alapszolgáltatások fix ára, a béremelések/bérköltsógek/ határok közé szorítása ós végül, ha szükséges az áremelési szándék előzetes bejelentéshez kötése. Változatlanul megmaradnak a hagyományos árellenőx'zósi feladat ok, amelyre a hatósági előirások/hatósági árak,minőségi előírások, az áralkalmazás feltéelei, árképzési szabályok, stb./betartásának ellenőrzésére irányulnak. A kormány előtt az óx-ellenőrzésért komplex módon az Országos Anyagáé Árhivatal a felelős. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ós a helyi népi ellenőrzési bizottságok változatlanul folytatják saját árellenőrzósi munkájukat, a szakszervezeteknek - szoros kapcsolatban az árellenőrző hatóságokkal - ugyancsak módjuk van az áralakulást figyelemmel kisérni. Ezek a vizsgálatok nem az országos árszínvonal megállapítására irányulnak, hanem az árképzés, ármegállapítás eseteire, jelenségeire. [ Ezen túlmenően ki kell építeni azokat a módszereket, amelyek alkalma-1 sak z árak alakulásának megbiztotó ós operatív megfigyelésére/ uj árstatisztikai rendszer/, valamint az árváltozásokat előidéző okok, árclakulást befolyásoló tényezők rendszeres elemzésére és az árak hatátjánk vizsgálatára. Az árellenőrzós .apósán a tisztességtelen haszon jogi megfogalmazása is szükséges. A tisztességtelen haszon fogalmát nem lenne helyes egyes termékekre alkalmazni, hanem csak a vállalati össznyereségre. Nem szabad utat engedni az olyan helytelen felfogásnak, hogy minden torméknek az átlagnyereséget kell tartalmaznia és annak sem, hogy az átlagtól való jelentős eltérés már visszaélés. Tudomásul kell vennünk I azt, hogy pl. a divat igényeit kielégítő uj termékek kezdő árai többj letnyereséget eredményezzenek. A piac értékítéletét, u kereslet s kinúlut hatásút uz árukra, tehát el kell ismernünk magunknak ós el kell ismex’tetnünk a társadalommal is, mert csak akkor tudunk teljesen következetes életszínvonal politi kút folytatni. Nem szubad tehát kárhoztatnunk azt, ha egy válalat megalapozottan ós szolidan igazodik árpolitikájával, a piaci értékítélethez. Viszont szükséges e téren a jog alkalmazás egyértelmű rendezése. Mindenesetre ügyelni kell arra, hogy a vállalatok spekulációs törekvéseit visszaszorítsuk, ne üzérkedhessenek, ne jussanak tisztességtelen haszonhoz a vásárlók megkárosítása révón, ós ez utón ne kerüljöi túl sok eszköz a vállalatok birtokába. L------J
