Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1968-01-13
rn De másrészt azért nőm lenne helyes tudom-sulvenni ezt a növekedést, mert a vállalatok jónéhány esetben olyan termeléshez vennének igénybe túl sok lót számot, amely iránt ma még meg van ugyan a kereslet? do a közeljövőben már erősen csökkenhet, a a kapacitások átólliba- ■ sa mellett a többletlétszámot nem tudnák kielégítően foglalkoztatni. Ezért ügy kell orientálni a vállalatokat, hogy a népgazaaságilag előirányzott létszámtöbblettel oldják meg jövő évi feladataikat, mei’t a vállalatok többségénél lehetőség van arra, hogy akár a jelenlegi lótafriraal is előírók c tervezett gazdasági teljesítményt. A lakosság p nzbevétele növekedésének másik része, kiil nősen a kifizetésre kerülő bérek, nyereségrészesedés, jutalmak terén 1%8-ban a mozgási lehetőségek . z eddiginél nagyobbak lesznek. Hó .-gazdasági szinten a terv mintegy 2 %-os átlagbér növekedést vett figyelembe. Az átlagbérek növekedése vállalati szinten maximálisan 4 % lehet. A nem texinelő szférában dolgozók átlagkeresete 1968-ban 2 -kai __ eme l tey dh ü • Aff 1968.óvj fogyasztój árreform, A XX.kongresszus és a Központi Bizottság irányelvei alapján az uj fogyasztói árrendszer kidolgoz, sa lényegében befejeződött. A Központi Bizottság perspektivikus célkitűzéseként jelölte meg a fogyasztói áraknak a ráfordításokhoz való közelítését. Ezt a gazda*Adópolitika kissé leegyszerűsítve, de közérthetően így fogalmaztameg: a térmékért/szolgáltatásért/mindenki azt fizesse,amibe kerül. Tudniillik: a társadalmi r fordításóktól nagymértékben eltérő árak akadályozzák a termelés és fogyasztás gazdaságos struktúrájának kialakulását és irracionális fogyasztási szerkezetben kell a népgazdaságot fejleszteni. A közgazdaságilag indokolt, árt ék. irány os fogyasztói árakhoz való közelítés egyebek között mezövetelné a lakbérek, más közszolgáltatások, az élelmiszerek árunak jelentős emelését, miután ezekben a társadalmi ráfordítások nem térülnek meg, ennek ellenkezőjeként; pedig a textiláruk és más termékek árának leszállítását. Az árarányok ilyen jelentős módosítása alapvetően változtatná a reáljövedelmeket, s ezért ahhoz, hogy u társadalmi rétegek egyikénél se okozzon életszínvonal csökkenést, nagyobb jövedelemnövelő intézkedéseket és emellett a termelés ós forgalom szexicesetének átalakítását is végre kellene hajtani, 'zeket az intézkedéseket az elkövetkezendő években megfelelően előkészítve kell majd megtenni, i.;y az értékarányos fogyasztói árukat lo-15 év alatt lehet bevezetni. Az 1968..évi fogyasztói árreform fontos jellemzője, hogy a gazdaságix’ányitúsi rendszer reformjával összhangban a fogyasztói áruk közelednek a kölésógaráxiyokhoz, az uj forgalmi, adórendszeren keresztül szerves kapcsolat jön létre a termelői árakkal, szerephez jut a kérésié ú-kinuluö az araiakolásban és végül a hatósági árpolitikai íatózicedések részben ellensúlyozzák azokat az áremelkedéseket,amelyek bekövetkezhetnek olyan területeken, ahol az árak szabad mozgása megengedett. Ezzel is biztosítható az árszínvonal viszonylagos stabilitása. A kidolg zott intézkedések bevezetésekor a fogyasztási cikkek forgalmának kb.5o %-ánál továbbra is hatósági/fix/árak maradnak érvényben.
