Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1968-01-13
r - n- 4 -Az uj árrendszernek elő kell segítenie a gazdasági erőforrások észszerű felhasználását, a termelésnek a fizetőkéjjes keresethez való idomulását, a technika gyors fejlődését, a korszerű termékek elterjedését, a gazdaságos fogyasztási struktúra kiulakitását, a kereslet-kínálat egyensúlyát. E célok elérése érdekében az uj árak a költségtényezők reális értékelésén túl figyelembe veszik a piacoIToHTókit éle t ot. valamint azokat az előnyben vész esí t é sekét is, umelyc.LGt' a konkrét gazdaságpolitikai colkitüzések indolíolnak. Az uj árrendszerben az állami előnyben részesítés széles körben' érvényesült célja többek között a belföldi termelés támogatása. Ennek különböző formái vannak: az eszközlekötési járulék, illetve az illotményadó fizetési kötelezettség alóli mentesítés, a közvetlen termelési dotáció, a vállalati export szubvenció, a vámvédelem. Az állami támogatásnak ezek a módozatai mindaddig érvényesülnek. amig a termelési és értékesítési adotts gok azt szükségessé toszikfiutúna fokozatoson szűkíthetők. Az árreform megvalósítása sorún előreláthatóan több olyan probléma merülhet fel, amelyek gondos elemzést igényelnek abból a szempontból, hogy kielégítő módon szolgálják-e az uj‘ártényezők közül egyesek a kiVánt célokat. Az árrendezés sorún pl.a devizaáruk átszámításánál alkalmazott 4o Ft/Rb.és 60 Ft.árszorzók kidolgozása a korábbi évek adatai alapján-törtónt. Az azóta elvégzett számítások uzt mutatják, hogy az 1968.1.1-i induló árak alapján számított népgazdasági deviza kitermelési átlag szocialista viszonylatban kb. lo % kai, nem szocialista viszonylatban pedig 12-15 %-kal magasabb az elfogadott szorzóknál. Ez az exporttal kapcsolatos előzetes szubevneióigény növekedését > vonta maga után. Ennek ellenére sem lehet még azt mondani, hogy a devizaszorzó rósz. Sok'lehetőség van még kihasználatlanul, amellyel az árszorzók levihetők. Ilyenek pl. a meg figyelembe nem vett vállalati belső tartalékok, a tőkés diszkriminációs politika hátrányainak csökkentése, a-termelés ós export szerkezeti változásainak kedvező alakulása,stb. 3./ Ipari és kereskedelmi vállalatok érdekeltségi rendszere. I A vállalati nyereség tömegéből képződik a i’állulatfejlesztési alap ós a részesedési alap. A két nyereségrészt a gazdaságpolitikai célkitűzésnek megfelelően eltérő mértékben kell adóztatni. A vállalati nyereség egjfik részét * amelyből a részesedési alap képződik - progresszív adó terheli. Az adó mértéke annál nagyobb /o-7o %-ig terjedően/minól nagyobb a nyereségrésznek a bérköltségekhez viszonyított aránya. A progresszív adóztatás korlátozza a | személyi jövedelem túlzott, gazdaságilag ós politikailag nem kívánatos differenciálódást. A számítások során kitűnt, hogy egyes területeken - pl.a szénbányászatbán,villamosenergia iparban, a vaskohászában, a papix’ibanban, valamint u műtrágyagyáraknál - a lekötött eszközökhöz viszonyított nyereség túlzottan alacsony, s ezért az anyagi érdekeltség megköveteli, hogy a vállalati nyereség átlagosnál nagyobb hányadút engedjék át u részesedési alap képzősére. i L----------i
