Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1968-12-16
r n- 3 -III.napirend: Ozimák elv társ szóbeli kiegészítése mellékelve. Vita: Rózsavölgyi elvtárs: Az Írásos anyaggal egyetértek. Amit mondani szeretnék az inkább az Ozimák elvtárs által ismertetett anyaghoz tartozik. A PB-n belül mi sokmindent vitatunk és nagy öröm számunkra, hogy a bátor szókimondást nem követi következmény. Régebben sok esetben az észrevételeket szektás beütéseknek tekintették. Azonban arra is vigyázni kell, amikor egyes emberek a mechanizmus bírálatánál egyes hjbák miatt az egész mechanizmust bírálják. Azt mondom, hogy a magara részéről - az egyes hibák bírálata mellett, lehet, hogy egyesek emiatt revizionistának tekintenek, - a mechanizmus teljes.híve vagyok. Az a véleményem: felismerte a párt, hogy az uj mechanizmusra szükség van és mindaz, amit ezzel kapcsolatban tett, alapvetően z-s pozitív, - s itt arról van szó, hogyan tudjuk ezt megvalósítani. Azonban meg kell jegyezni, hogy nyugtalanít mindannyiunkat, hogy egynéhányon külföldön a kapitalizmus restaurációját vetik szemünkre ennek kapcsán, és még baráti országok részéről is elhangzanak megjegyzések. Nagyon röviden a vállalatunkról: a régi mechanizmusban az volt a lényeg, hogy van-e terve, vagy nincs terve. Az uj mechanizmusban az a lényeg, hogy jön-e a nyereség, vagy sem. Az országosan terve* zett nyereségszint átlagban 6-7 %-ot mutat, s mi pont ebben.a vonalban vagyunk. Nem termelékenység visszaesésről, hanem további javításáról van szó a vállalatnál. Mindezt azért mondom előre, mert amit Ozimák elvtárs felolvasott, annak jelentős részével egyetértek, de vannak problémák benne. Egy dolog nyugtalanító, hogy esetenként hogy tájékoztatják a mi vezetőinket, hogy ilyen következtetéseket vonnak le? Az egyik: a vállalati készleteknél a készáru-készletek alakulásával kapcsolatban; áz uj mechanizmusban nem lehet azt mondani,hogy felülről írták ki a számokat. Most a vállalatok a kereskedelemmel közvetlenül állapodtak meg. Készlet-felhalmozás a kereskedelemnél van és nem a vállalatoknál. miért nem merjük kimondani, hogy a kereskedelem áruszükségletének felmérése rendkívül gyerekcipőben jár. Tehát, ha sok a készáru, nem az ipar a felelős ebben. Példa ebre a fémbútorok gyártása, amikor szóbakerült a leállítása mindig azt mondták, nagy az igény, mell a kereskedelemnek. Most azt mondják, hogy amit ne grendeltek, azt se gyártsuk, mert nincs rá igény. Amikor azt mondják, hogy nem szállított az ipar időre - bár ilyen is van biztos, - többségében nem ez az oka állítom, hanem a rossz rendelés. A kereskedelem munkájában a szükséglet felmérésénél kell javítani, mert különben nem lesz a munkánknak eredménye. Az átlagbér emeléssel kapcsolatban: megértem, hogy népgazdasági szempontból vannak olyan mutatók, amiknél jobbat nem találtak,de a kérdés másik oldala az, hogy a vállalatoknál felesleges létszámot is foglalkoztatunk ezért, hogy az átlagbért ne lépjük túl. így ez az alkaliiffiott ösztönző negatív hatást gyakorol eleve a termelékenység.emeltére. Azon nem vitatkozom most, hogy ez lenne az egyedüli termelékenységi tényező, vagy, hogy csak emiatt nem növekszik a termelékenység, sto. De vigyázni kell, mert ahogy az uj mechanizmus ösztönzői születtek, olyan eredményt hoznak. L---------d
