Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1968-11-09
r .. "i Elször: szükség van jó helyi feladattervre, konkrét egyházpolitikai összefüggésben. Másodszor: segitse a PB a kerületben az egyházpolitikai irányvonal helyes értelmezését, mert sok,tapasztalat mutatja, hogy, e téren nincs minden rendben, sok még a zavar, a bizonytalanság. Márpedig ahhoz, hogy helyileg is a politikai munka szerves részévé váljon, nagyon fontos, hogy egységes legyen az értelmezése. Ha ilyen oldalról nézzük meg az előterjesztést és a szóbeli kiegészítést is, csak részben tesz eleget ennek a követelménynek ez az írásos anyag is. Ezt a szóbeli kiegészítésben önkritikusán meg is mondták az elvtársak. Ráadásul abban is lehet valami zavar, hogy a BPB instrukciója is az volt, hogy inkább egyházpolitikai kérdésekkel foglalkozzunk, és ez sem lett következetesen végigvive, mert ebben az anyagban is inkább a vallás elleni harc kérdéseiről van szó. Ha megengedik az elvtársak, én inkább az egyházpolitikai feladatoknál maradnék, mert ebben a PB segítségét is akarom kérni, ez pedig a helyes értelmezése az egyházpolitikai kérdéseiknek. Ilyen kérdések: mikor tartja a mi pártunk kielégítőnek a viszonyt állam és egyház között; mikor mondjuk, hogy az együttműködés a mi érddkeink szerint alakul? Itt arról van szó, hogy nem akármilyen érdekek érvényesülhetnek a kielégítő viszony keretében. Minden fő kérdésben érvényesüljön a szocialisuhus érdeke és ehhez követelményeket támasztunk. Ezeket államunk és az egyház közötti megállapodások konkrétan tartalmazzák. Kormányunk létrehozott olyan állami szervet, amely ennek ellenőrzésével van megbízva, emellett minden pártszervezet feladatává is teszi, hogy bizonyos összefüggésben nézzék és ellenőrizzék ezeknek a betartását. 1948. óta ebben lényeges előrehaladás van. Hogy megállapodás jöhetett létre az állam és az egyház között, a korábbi álláspont feladására való kényszerítése volt az egyházaknak. Amikor hivatalosan vállalták, hogy betariják a megállapodás pontjait, akkor illegalitásba kényszerültek azok az erők, amelyek addig a szocialista társadalom ellen nyíltan felléptek. 1957-5ö-tól egy újabb fordulat állt be, az ellenforradalom leverése és a gyors konszolidáció világossá tette az egyház számára, hogy nekik tartósan be kell rendezkedniük, s ez azt jelentette, hogy kerülni kell a konfliktusokat az állam és az egyház között. Tulajdonképpen tehát az, hogy egy együttműködési tendencia kibontakozásáról beszélünk, az 1957-58-as fordulat időszakától számítható. S ez azzal is együtt járt, hogy a reakció vissza lett szorítva. A katolikus püspöki karra is azt mondjuk, hogy személy szerint nincs olyan kifejezetten reakciós jelenleg. Tehát lényeges változás van és ez azt jelenti, hogy olyan harci formákat kellett kiválasztani, ahol érvényesíteni tudjuk ezt a konszolidált formáját az egyházpolitikának. Tehát a megfelelő harci forma érvényesülését jelentette ez,nem pedig a meghátrálásét;. Mindkét fél érdekeit szolgálták ezek a megállapodások. Amíg vallásos tömegek vannak, az egyháznak a vallást terjesztő tevékenységét elismerjük, - de úgy, hogy konkrét szabályok közé vannak szorítva. S ebből egy lépést hátra nem tettünk azóta, sőt, bizonyos vonatkozásokban előre léptünk. A másik ilyan vonatkozása az anyagi támogatás. Kiiddulnak sokan az SZKP XXI. kongresszusának álláspontjába amely kimondta, hogy semmiféle anyagi támogatást nem adnak az egyházaknak. Nálunk a történelmi körülmények azt hozták, hogy ez látszik célszerűnek. Egyébként hadd mondjam meg, hogy a kisebb 1=------------------- -7_l
