Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1968-06-21
r- 8 St,szám: 445c kérdések iránt intenzív Figyelemmel kisérik a munkásmozgalomban folyó vitákat is.. Aggódnak azért, hogy a viták a szocializmus nemzetközi pozícióját gyengítik. A KKP; vezetői részéről megnyílvánaló dogmatikus és nacionalista nézettel, egységbontó törekvéssel a közgazdánszok szinte az első pillanattól kezdve szembekerültek, azt egyértelműen elitéliko Közülük mind többen felvetik a nyílt elvi vita szükségességét. A nemzeti és nemzetközi érdek, egységét többségük elméletileg is érti, azz'aiyegyeKertT JT kőzgaz"cTasz őkhál'"ez on egys“eg érté1mezésé Tókoz ótabbán a gazdasági kapcsolatok tükrében jelentkezik. E kérdésen belül elsősorban a KGST-vel kapcsolatos problémák /együttműködés, kooperáció, stb«/ foglalkoztatják őket. Közülük sokan úgy vélik; hogy a KGST, nem tudta realizálni eredeti célkitűzéseit. Ennek okát sokféleképpen magyarázzák és gyakran a nehézségeket el is túlozzák. A közgazdászok eszmei- polit ikai arc u1at a torné szét esen nem mechanikusan egységes es~ non abszolút" pozitív-'lviegtalálliatá”i11 *ís a’ sz'or’ó’d’as ami' rész.. en "tükröz őTó'se társadalmi fejlődésünk ellentmondásainak, másrészt fellelhető a é szubjoktiv alapon történő megítélése az egyes jelenségeknek. Ez egyeseknél különböző eszmeáramlatokban, politikai bizonytalankodásban jelenik meg. így pl:- ellentmondásos reagálás a hazai politikai, gazdaságpolitikai eseményekrep- h hivatalos politikai állásponttal való gyakran indokolatlan polemizálás ami még jóindulat esetén sem - nem előrevivő elema- egy-egy nagyjelentőségű műszaki- gazdasági feladat megoldása után felszínre kerül a "technokraták", a "menedzserek", és ezekhez kapcsolódóan az értelmiség vozútőszoropéről szóló már többször megcáfolt nézete* b/ Szerepük a gazdasági épitőnunkában.o A közgazdászokban alkotói szándék van. Különösen'mióta napirendre került a gazdasági mechanizmus reformja. Alapállásuk általában egyértelmű, keresik azokat a módszerek eszközöket, amelyekkel gyorsítani lehet az építőmunkát. Az uj mechanizmus bevezetése növelte szerepüket a gazdálkodásban. Ez érzékeltohő abban, hogy a gazdasági vezetők a korábbinál jobban igénylik közreműködésüket a termelési folyamat kialakításában, elemzésében. Kifejeződik e törekvés a javuló erkölcsi óé anyagi megbecsülésükben isc Az uj mechanizmus viszonyai között végzett munkájuk hatékonyságát elemezni azonban ma még nem lehet, hiszen a gazl— ■ — I
