Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1967-09-30
r~ ”“1 • ... ’ Általában az uj mechanizmus beindítása az országban nem jelent különösebb kádermohgásokat és leváltásokat. Zömében az uj mechanizmus által támasztott követelményeknek megfelelnek, - s ez véleményem szerint a kádermunkának és a személyzeti munkának is egy poátiv hajtása. Amit meg szeretnék említeni az anyaggal kapcsolatban: szó van itt arról, hogy ne alkudjanak meg a helyi érdekek javára a népgazdasági érdekekkel szemben. Helyeslem,hogy ez a megfogalmazás szerepeljen az anyagban, s rendszerünkben egy nagyon fontos dolog. Azonban egy megjegyzést: lehetőség szerint a hozott intézkedések az öntudati kérdést igényeljék minden esetben, de azért ne csak az öntudatra építsenek. Az öntudati tényezők mellett a közgazdasági hatások legyenek az elsődlegesek, amelyek meghatározzák az uj gazdasági mechanizmus útját. A közgazdasági hatások eddig is voltak, s a negatív közgazdasági hatások a negatív visszatükröződésben is jelentkeztek. Nagyon vigyázni kell, hogy ezek a közgazdasági hatások ne túlságosan igényeljenek csak öntudatot, mert azért ilyen problémák vannak, s lehet erre példát mondani nálunk is, hogy pl. elvállaltunk egy tőkés deviza szállítást saját nyereségünk terhére, s ezt megemészteni nem könnyű nekem sem, de a vállalat többi dolgozójának sem. Hol van közgazdasági hatás? Az van és azzal általában egyetértek, hogy dotációt nem termékre adnak, hanem vállalati szintre. Ha 60-40 alatt van a vállalati szint, akkor nem adnak arra dotációt. így ütköznek az érdekek. A másik ilyen kérdés. Felhasználom az alkalmat, hogy Csendes elvtárs a PB ülésen itt van. Sokszor felvetettem, hogy véleményem szerint a pártmunkások fizetése nagyon alacsony. Az utóbbi években némi javulás mutatkozott, de miért kell az, hogy ha valaki az apparátusban dolgozik, akkor kevesebbet kapjon? Nem attól félnek, hogy az apparátusban dolgozzanak, hanem attól, hogy kevesebb lesz a fizetésük. S az elvtársak zöme, akik az apparátusba jöttek, a munkahelyükön sokkal többet tudnának keresni. Lássuk meg, hogy ez gond. Nem lenne semmi probléma abból a tömegek között sem, ha a pártmunkások több fizetést kapnának. A 3-as követelményre vonatkozóan: ennek is voltak szakaszai, más volt az elsődleges követelmény 45 után, 56 után, stb. E 3-as követelményen belül a vezető készséghez szeretnék hozzászólni. Olyan szempontból, hogy ennek is vannak valamilyen normái. Mert a politikai megbízhatóság egy alapos ismeret alapján mérhető, a szakmai képzettség is mérhető, de a vezetőkészség mérhetősége már meggondolandó. S ebben nagyon fontos a munkastílus, a módszer. Véleményem szerint, ha problémák, adódnak az üzemi demokráciában pl. hogy a gazda érzete kialakuljon, akkor ebben a hiba a mi munkastílusunkból adódik, stb. Munkastílusból adódik az is, hogy nem egyszerűen a dolgozók kezébe adjuk a papirt, hogy áthelyezzük más munkára, hanem megmondjuk nek^k, miért vált szükségessé, - ezt megértik. Nagyon fontos problémának tartom, hogy kalkuláljuk be a terveinkbe azt, hogy mit szólnak a dolgozók. A káderkiválasztásoknál legtöbbnyire a felső vezetésről van szó, a felső vezetés tisztasága felé igyekszünk törekedni. De a munkásosztály, a munkások, a fizikai dolgozók vezetése közvetlenül kinek a kezében van? A művezetőében. S hogy segíti, támogatja, vezeti, jó, vagy rossz formában, rendkívül sokat számit. L-----------------—J
