Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1967-09-02
!- 6 -- Az üzemi demokrácia szélesítésének azt hiszem, nagyon nagy jelentősége van, hiszen a vezetők csak úgy tudják munkájukat jól végezni, ha a széles dolgozó tömegekre támaszkodnak. Nekünk ezen a területen nagyon sok tennivalónk van. Az elmúlt évben üzemünkben felmértük az üzemi demokrácia helyzetét. Elmondták dolgozóink, hogy az utóbbi időben eléggé ellaposodott, s azért, mert nem minden esetben vették és veszik figyelembe a dolgozók véleményét. Olyan formában, hogy amit felvetnek javaslatot, arra nem kapnak utólag választ, sem azt, hogy elutasították és miért; vagy volt rá példa, hogy elfogadták a javaslatot, meg is adták a választ rá, csak éppen nem vezették be. Ezért felvetik, hogy miért javasoljanak, miért szóljanak hozzá, amikor úgy sem lesz semmi belőle. Ezért van nekünk e téren sok tennivalónk, illetve a szakszervezetnek sokkal hatékonyabban kelle e téren dolgozni, mert az üzemi demokrácia fejlődése nagyon nagy mértékben elősegíti az üzem dolgozóinak hangulatát és azoknak a feladatoknak a végrehajtását, amik az üzeme előtt állnak. Pesti elvtárs: Két kérdéssel szeretnék foglalkozni: az egyik az üzemi demokrácia kérdése, a másik, hogy a termelés levezetése, a termelés folytatása már nem az üzemi, demokrácia hatáskörébe tartozik. Kb. 1 éve a kormányzat rendezte a művezetőknek a munkabéreit, foglalkozott a művezetők kérdésével. Nagyon sok művezető, csoportvezető, üzemvezető nem látja el azt a feladatkörét a termelés irányítása, vezetése során, amelyet az uj gazdasági mechanizmusban fokozottabban,de addig is el kell látni. Ide csatlakozik még az is, hogy egy csomó megjelent szabály, rendelet is megkötötte ezeknek az embereknek a kezét. Az anyag foglalkozik azzal, hogy tovább kell az uj gazdasági mechanizmus kérdéseit oktatnunk, meg kell ismertetni a dolgozókkal, vezetőkkel, kisebb beosztású vezetőkkel is. Van egy olyan érzésem, hogy nem túl a tudományos oldalát fogjuk-e meg a dolgoknak és a másik oldalon, az egyszerű, hétköznapi tennivalókat nem magyarázzuk meg az embereknek?' Arra gondolok, hogy egy művezetőnek, vagy egy csoportvezetőnek fogjuk oktatni a piacon az árfekvés kérdését és az analizálását, de azt nekifogjuk magyarázni, hogy az ő területén milyen módszerekkel törekedjen arra, hogy a jövedelmezősége meglegyen. Azt javasolom, hogy amellett, hogy az oktatási idényben - és feltételezhetően még a következő oktatási igényben is foglalkozni fogunk ezekkel a kérdésekkel, a vállalatoknál a gazdasági vezetés részéről ezzel a problémával foglalkozzanak, nézzék meg azt a kérdést és próbáljuk arra rávezetni, megtanítani, hogyan vezessenek ezek az alsó vezetők. Ezzel, úgy gondolom, hatékonyabb lesz, zökkenőmentesebb az uj gazdasági mechanizmus bevezetése. Saját gyakorlati tapasztalatomból mondom, amikor ezt javasolom. A másik probléma: nem látom az anyagban, lehet, hogy nemis volt célja az anyagnak, pedig a címben benne szerepel, hogy a kerületünk üzemei azon túl, hogy a távlati problémákkal foglalkoznak és, hogy az ezévi és a következő évi feladatokat végrehajtsák, mennyire készültek fel arra, hogy a termelés alátámasztására hogyan rendezték a soraikat, xinyagellátottság rendezése, stb. Tehát, amikor már a gyakorlati végrehajtása az üzemeknél van az uj gazdasági mechanizmusnak. L----------s-----------,
