Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1967-05-06
* - 8 -A tagjelöltségnek a megszűnése az nem könnyebbséget jelent, hanem éppen azt jelenti, hogy sokkal következetesebben, sokkal tudatosabban, célratörőbben kell foglalkozni egy-egy területen a pártszervezeteknek az ott lévő dolgozókkal annak érdekében, hogy a párt utánpótlását biztosítsa a szükséges helyzet, a fejlődés követelményeinek megfelelően. És amíg egy tagjelölttől könnyebb volt megvonni, vagy megszüntetni a tagjelöltségét, nyilvánvaló, hogy egy párttagtól a párttagságát megvonni nem megy olyan könnyen. Ezért nagy felelősség van a pártszervezeten, a párttagokon és legfőképpen az ajánlón. Ugyanakkor viszont állandóan erősíteni kell a pártszervezetet, ezért állandóan nevelni kell a pártonkivülieket, hogy azok eljussanak a párttagsághoz. Csányi elvtársnő: Nyilvánvaló, hogy a IX. Kongresszus vitái közé tartozik ez is. Azt hiszem, hogy azok a kérdések, amik itt szereplnek, valamivel azért jobban beleépülhetnének abba a keretbe. Nem valami általános proklamációt hiányolnék itt, hanem inkább azt kellene kiemelni, hogy a Szervezeti Szabályzatnak a módosítása igaz, hogy a párt belső ügyeként jön elsősorban létre, de azért mégis látni kell, hogy függ össze a társadalmi össz-tevékenység alakulásával, - igy konkrétan azzal, hogy a gazdasági mechanizmus, a demokratizmus, a demokratikus centralizmus alakulása, stb. Tehát a helyzet alakulásának újszerűsége veti fel ezeket a kérdéseket, amiket a módosítás jelent. Lényegében jó Szervezeti Szabályzataink voltak eddig is, -de ez a külső körülménye, hogy a munkahelyek társadalmi funkciója, társadalmi szerepe megnőtt, a demokratikus centralizmus a mostani szituációban megváltozott. Most készül egy ideológiai, kulturális irányelv. Tehát a gazdasági, ideológiai, kulturális irányításnak a rendszere kerül előtérbe. Sokkal lejjebb is, mircfc fittig ki kell alakulnia ennek a jobban alakított, kikisérletezett mechanizmusnak. Nem ártana ezt kihangsúlyozni, mert a Szervezeti Szabályzat éppen ezért a különböző munkahely-típusoknál a pártmunka stílusának is a differenciálódását -i® jelzi. Közös benne, hogy mindenhol erősíteni kell a pártvezetést és magasabb színvonalra kell emelni. Ennek van alárendelve a Szervezeti Szabályzatban lévő módosítások. Vonzóbbá, céltudatosabbá, hatékonyabbá kell tenni a pártvezetést is. S hogy ennek ilyen és ilyen módszerei vannak. Véleményem szerint az ellenőrzés fogalma egy kicsit szűk is most már, ha csak azt nézzük tényleg, hogy hatott, hogy mit csináltak. Vannak az ellenőrzésnek olyan fázisai is, amikor azt vizsgáljuk, hogy mit kezdenek. Tehát a döntések rendszerébe hogy épüljön bele a pártszervezet tevékenysége. Igaz, hogy a határozatok végrehajtása kell, hogy történjen, de a végrehajtás egész rendszere, programozása, tervezése, az emberekre való lebontása hogyan történjen. Pl. a munkaerőgazdálkodás kérdése. A helyi pártvezetésnek a tekintélyét, színvonalát és a hatáskörét ezéííj kell növelni. Ha a Szervezeti Szabályzat módosítását ebbe építjük bele, világos, hogy erről van szó. Sem a munkahelyek, sem a hivatali pártszervezetek tekintését nem lehet másként nézni. Pl. a MAFILM VB munkájában tapasztaltuk, hogy felülről általános elveket tudtak adni, amik jók voltak, de amíg a helyi pártszervezet meg nem erősödött - és egy sor kérdésben jól birkóztak meg a dolgokkal, - addig nem tudtak megfelelően előrehaladni.
