Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1967-09-30
r~ ”- 13 -1 Lehet, hogy ezzel a sokszor hangoztatott "nem érdem" jelszóval szemben hangoztatják ezek, az elvtársak, amikor úgy érzik, bogy jogosan kérik ezt, vagy azt. De mint mindennek, ennek is van egy vezetés-tudományi oldala, amelynek a kimunkálásához hozzá kéLlene fogni. Egyetértek., hogy a 3-ik réaze kimunkálatlan, s hogy tartalmilag nekünk, a kommunista vezetésnek 1968-ban, vagy 70-ben mi szükséges. Emellett nyilvánvaló, ennek vannak pedagógiai, pszihológiai, stb. problémái. Egy közösség véleményét, fejlődését irányítani, egy közösséget tanítani nem egyszerűen óhaj kérdése. Ezt ki kell dolgoztatni a társadalom irányítóival, a párt tudományos munkásaival. Ezt is ki kell művelni, s ez a határozat ezt is előrevetíti, - s ez is egy nagyon jó dolog. A személyzeti osztályok véleményem szerint csak átmenetileg tudják stabilizálni azt, hogy az a szétziláltság, ami volt az utóbbi időben, az egy kicsit megszűnjön. De itt a hangsúly a káderek nevelésén van, s ennek a tudományos kimunkálása lenne szükséges. A személyzeti osztályoknak a munkáját ezen belül elég változatos módon kellene meghatározni. Szamos elvtárs: Alapjában véve ez az anyag mégiscsak azt tartalmazza, amire a legjobban szükség van. Véleményem szerint nem szabad így fogalmazni, hogy ideje már hogykijött, s hogy de,jó, hogy ilyen van. Levontuk mi a tanulságot 56-ban Is és később is, - lehet, hogy nem egészen ment úgy minden, ahogy mi szerettük volna, a kádermunkában. Úgy gondolom, a kádermunka jelaalegi állása és célkitűzései tükrözik a jelenlegi követelményeket a politikai, gazdasági, nemzetközi területen egyaránt, - talán ezt volna helyes kimondani. A 2. pont alatt szerepel, hogy erősíteni kell a kádermunka demokratizmusát. Itt határozattan kimondja, hogy erősíteni kell, később pedig, hogy "szükségé* lenne" kikérni a testület tagjainak véleményét. Én itt azt írnám, hogy "helyes" lanmé kikérni. Azután azt írja az anyag, hogy helyes lenne a választott testület elé több javaslatot vinni. En mindezt nem feltételes módban mondanám. Azután, hogy "gyakrqbba»teelLene " a testület elé vinni, stb. tehát ezt a feltételes módot találom meg mindenütt; Ha egyszer erősíteni kell, akkor ifcjuk ki azt határozottan, hogy "kell". A személyzeti osztály vezetőinek a felsőbb szervhez való csatolálásáról: ha ki van mondva véleményem szerint, hogy az igazgató az első káderes, akkor nem a személyzeti osztályvezetője Írja alá,h*hem az igazgató. Tehát nincs is mást joga írni a személyzeti osztály vezetőjének, mint amit az igazgató akar. A dolgozónak. viszont joga van arra, hogy nem fogadja el. Nem kell ehhez felsőbb szerv jóváhagyása, ez csak arra jó, hogy bonyolíts® a dolgot. Amit Csányi elvtársnő mondott, hogy 56-ban helytállt. Itt abban értek egyet, amit Szkokán elvtárs mondott; aki 56-ban helytállt és utána nem, azt el kell marasztalni. L----------------- - i
