Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1966-08-18
ződés gazdasági alapjai megszűntek. A falu mai ellentmondásai , között a régi osztályrétegeződés maradványai már nem játszatalálta helyet a társadalom , pcs< nak elsőrendű szerepet, de léteznek nem osztály jellegűek; ilyea volt uralkodó aszta yo s agja s e nek a tagok és az alkalmazottak, a jobb és a rosszabb tennésége is. Szövetségi politi o ce ja szeti körülmények között dolgozó gazdaságok közötti jövedelem- | egység erősítése, a gyakorlat an pro eltérések. ■ ’ érvényesítese es megvédésé minden torz A közelmúlt években erőteljesen nőtt a faluról városba áram- A társadalom valamennyi rétegének lás. 1960 és 1963 között a városok lakossága 235 000-rel nőtt: a nosak’ s ezá,rt a legfontosabb politikai 1 községeké viszont 124 000-rel csökkent. A csökkenés elsősorban mus építésében, a beke vedelmeben sz< a mezőgazdaság dolgozóinak elvándorlásából adódik. Az elvánkult ki. Ezen belül azonban obje .íves 4 dorlás a fejlődés velejárója, elsősorban az ország iparosításéesetekben átmenetileg, sót bizonyos ei nak következménye. Ez az alapjában véve szükségszerű folyatartó ellentetek is jelentkezne egyes mát az indokoltnál nagyobb méreteket öltött és különböző neportok, a helyi es össznépi erdő e ozo hézségeket okozott. Ebben szerepet játszik az is, hogy a városi A közgondolkodásra hat a szocializmu életkörülmények általában jobbak a falusinál. Ez elsősorban a . pertializmus és antiimperializmus között falusi fiatalokat a kívánatosnál jobban vonzza a városba. ' \<*^harc és a nemzetközi munkásmozgalom Arra törekszünk, hogy végső fokon megszűnjön a különbség ; dekellentetek es nezetelteresek vitakbé a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság életszínvonala, A part gondosan tanulmányozza es a p szociális, kulturális ellátottsága között. A következő években jegyelembe veszi ezeket, lentékeny lépéseket teszünk azért, hogy a parasztság életszínszocialista nemzeti egység kis vonalát és ellátottságát tovább közelítsük a munkásosztályéhoz. tette és szilárdította a szocialista állami Magyarországon a mezőgazdaság, a faluhoz kötött munka a számoltuk a kapitalizmust mnrcenek népgazdaság állandó és igen fontos része. A régi falu átadja a beaaU° osztaly°^. a szocialista a helyét egy új, korszerű, kulturált falusi életformának. es kulturális epitomunka szervezése es 10. Az MSZMP VIII. kongresszusa a nemzeti egység erősígozo nép erdekeben Az osztalyharc m tését tűzte ki célul. Sikerrel járt a pártnak az a törekvése hogy beI?U° ellanae®es banem a fokozódjék a társadalom aktivitása és a nemzet összes Alkotómaradvanyai a szoc.‘a erőit mozgósítsa a szocialista építőmunka feladataira. A paelsősorban a gazdasági építés eladatan rasztemberek, az értelmiségi dolgozók, a kisiparosok és más ' befek tudatanak fok°zato? a^ dolgozó kisemberek - a munkásosztál^ szövetségesei - szór- ' olasi í S galmas munkával vették ki részüket a szocializmus építéséből. vele együtt szocialistává való nemze A törvény előtti teljes állampolgári egyenlőség, a törvényes, Népi államunk a társadalom valamei ség szigorú betartása, a párt türelmes és humánus politikája K -^Tunara biztosítja a szilárd jogvédelmei társadalmunk egységének erősödését, a szocializmus javát szol- • gyakorlásának széles körű lehetőségei gálta. Bevált az a gyakorlat, hogy párttisztségeken kívül minden szocialista vívmányaink, a népi hatalor funkciót pártonkívüli is betölthet, helyesnek bizonyult hogy az irányuló — restaurációs törekvést. Szc emberek megítélésének alapvető mércéjeként a társadalom érdé- lesztése és az ellenséges törekvések el kében végzett munkát és a magatartást tettük, s az iskolai felvé- munk két egymáshoz szorosan kapcso teleknél eltöröltük a származási megkülönböztetéseket. Meg- a ellenség elleni harc leghatásos mus erősödése. 12
