Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1966-08-18

r~ —j

i ... ,, . . ... I- 2 - ' '

I ' '

A PB ülésen jelen van: 39 elvtárs, a pártbizottság tagjai és az apparátus‘munkatársai. Jegyzőkönyvezető: Borbély Ferencné.

| * Napirend.: Az MSZMP KB kongresszusi irányelvei és a

Szervezeti Szabályzat tervezet vitája.

Vitaindítót tart: Szkokén Ferenc? elvtárs, a kér. PB titkára.

" és,

Szkokén elvtárs vitaindító előadása után Schumoth elvtárs megnyitja a vitát.

Belágyi Antal elvtárs: z-s,

'Nagyon jónak tartja az irányelvekét,'örömmel üdvözli a Szerv. Szabályzatban az időszerű módosításokat, az egyik pont kivételével. '‘Egyetlen pont van a Szervezeti Szabályzatban, amivel nem nagyon tudok egyetérteni, a II/7.pont, ’ ■

hogy a párttagok soraiból törölni kell azokat, akik 6 hónapig saját hibájukból nem vesznek részt a pártmunkában, vagy nem fizetik a tagsági dijat. Véleményem szerint itt pártbüntetésről. lehet szó, vagy egy kizárásról." Meg.kell nézni, hogy miért nem tett eleget, mert pl. ha valaki beteg - akkor sem végezte el a pártmunkáját, - akkor másként néz ki. Másként kellene fogalmazni - mondja Belügyielvtárs, - mert így valahogy nem tudok vele egyetérteni.

Trencsényi elvtárs:

Az irányelvekben 1-2 pont elemzőbb megfogalmazását tartaná jónak. "A munkás- és párásztgyérekek továbbtanulásának helyzeténél az az érzésem,■hogy bár tárgyilag.igaz, ami itt van, mégis, az egész helyzet' egy árnyalattal optimisztikusabb megítélésre ad alkalmat, mint az én tapasztalataim szeriöt a valóságban van." Lehet, hogy az országos statisztika ezt mutatja, de akkor sem elégedhetünk meg az országos átlaggal, hanem egyenként, minden ágat tekintve kell néznünk. Szükséges volna egy elemzőbb megfogalmazása az egész kérdésnek, eredményeink mellett el nem hallgatva a negativornakat sem. Habár idejét múlta az a tipusu kategorizálás - mondja Trencsényi elvtárs - ami a felszabadulás után közvetlenül' szükséges volt, de valamiféle korrektivumokra szükségünk van továbbra is. Ezt indokolja az a helyzet, ami ma még fennáll, hogy a munkás- és paraszt gyermekek indulási nehézségei jóval nagyobbak, mint az értelmiségi gyermekeké. Amikor nincsenek biztosítva az indulásnál az egyenlő feltételek, addig az egyetemi felvételeknél biztosítani kell olyan előnyt, ami nem igazságtalan kivételesés, hanem a régi igazságtalanságok megszüntetését irányozza. "Ez olyan kérdés, amivel jó volna az irányelvekben is foglalkozni." Nem annyira az egyetemekre, hanem az általános iskolákra kell fordítani a fejlesztés fő érőit, mert innen indulnak előnytelenebb helyzettel, mert taondjuk ki őszintén, az erre vonatkozó, 18 évvel ezelőtti törvény még ma sincs végrehajtva.

L---------1 J