Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1966-03-11

fi- 3 -Kínát mi a szocialista világrendszer tagjának tartjuk; pártját kommunista pártnak tartjuk és a nemzetközi poron­don harcolunk a kínaiak jogaiért. Eddig is támogattuk és ezután is támogatni fogjuk Kína ENSZ-jogainak vissza­állítását. Ha ezt sikerül elérni és elfoglalhatják az őket megillető helyet, ez jelentős politikai vereség lenne az imperializmus számára, elsősorban az Egyesült Államok számára. Tehát ezért mindenképpen küzdenünk kell, még akkor is, ha a kínai vezetők ebben az égvilágon semmi támogatást nem adnak. Ebben az évben sikerült elő­ször elérni azt, hogy annyian szavazta^ mellette, mint ellene, 47, 47 szavazattal és 20-an tartózkodtak a szava­zástól. Ez persze azt jelentette, hogy a javaslat meg­bukott, ez mégis óriási presztízs-vereséget jelentett az Egyesült Államok számára. Tehát ezt a politikát fogjuk a jövőben is vinni, hogy foglalja el megfelelő helyét a ■ Kínai Népköztársaság az ENSZ-ben. A katonai puccsok kérdése: én is azt hangsúlyozom, amit Schumeth elvtárs hangsúlyozott, hogy a napi események a világ folyásának tendenciáját egy kicsit elhomályosítják. Tehát vigyáznunk kell arra, hogy az események tendenciá­ját jól megmagyarázzuk a párttagságnak és a pártonkivüli hallgatóknak is. Ami a puccsokat illeti, amikből elég sok volt az utóbbi időkben, ezekre fel kell készülni és számítani kelle rájuk a jövőben is. Figyelembe kell vennünk a felszaba­dult országoknak a helyzetét. A gyarmati rendszer felbom­lott és a klasszikus értelemben vett gyarmati birodalmak nincsenek. Persze, sok esetben ez a függetlenség csak névleg van meg, azonkívül olyan gazdasági gondokat és problematikus belső helyzetet hagytak hátra, amely a szabadság elnyerése után néhány év múlva szinte autómati­­kusan magával hozza a belső villongásokat ezekben az or­szágokban. A nemzeti felszabadító harcot alapjában min­denütt a nacionalista burzsoázia vezeti, amely egyrészt imperialista-ellenes, mert nacionalista, de általában és a legtöbb esetben szocializmus-ellenes, mert burzsoázia. Addig megvan az egység, amíg fel nem szabadulnak, de amikor az eredmények realizálásáról van szó, a gyarmatosítás maradványainak megszüntetéséről, a reformok megvalósítá­sáról, akkor megindul az osztályok, vagy a különböző réte­gek között a harc. Véleményem szerint hosszú ideig kell még azzal számolni, hogy a hatalmat átvett vezető réteg ellen külső, vagy belső puccsok sorozatát fogják létre­hozni. Ezekben az újonnan felszabadult országokban különböző okok folytán a volt gyarmatosító országoknak elég nagy befolyásuk van. Vegyük Ghana esetét, amely az egyik leghaladóbb volt a felszabadult afrikai országok közül. Nyíltan hitet tettek a szocializmus építése mellett. Általában nem azt értik ők a szocializmus alatt, amit mi, de Ghánában ténylegesen megközelítette a szocializmus épí­tésének fogalmát úgy, ahogy mi értjük. De az ország admi­nisztrációja tele volt angol tanácsadókkal, ami azt ered­ményezte, hogy a magyar segítséggel készített gazdasági tervüket az angol adminisztráció teljesen megfúrta. L______'..... i

Next

/
Thumbnails
Contents