Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1966-12-21
r n- 9 -működhet az u.j gazdasági mechanizmus, - s mindez nagy felelősséget jelent. Pl. a vállalatok igazgatói már most úgy kell, hogy készüljenek, hogy az 1968 évi terv már nem központi lebontás utján kerül a vállalatokhoz, hanem csak főbb mutatóiban lesz meghatározott, tehát csak irányelveket kapnak, nem terveket. Nagyon mérlegelniük kell, hogy azokat a termékeket, amiket kibocsátanak, értékesíteni tudják-e? Tehát sokkal jobban kell a piackutatással is foglalkozniok, a termékek elhelyezésének lehetőségeivel, s az export befolyásolásával is. Annál is inkább, mert közvetlen érdekeltségük is lesz ebben. Nagyon vizsgálni kell a termelékenység várható alakulását. A termelői árak és fogyasztói árak egymáshoz közeledésének tendenciája várható. Persze, figyelembe kell venni a világpiaci árakat is. Fock elvtárs erről is beszélt a BPB ülésén. Ma még nagyon nagy a különbség az ártámogatás és a lefölözés között. Persze, a közgazdászok még vitatkoznak, hogy milyen mértékben engedhető az ártámogatás és lefölözés mértéke, viszont a KB már felhívja a figyelmet, hogy e kettő egyenlege 0 legyen. S ez is az üzemben dől el végeredményben. Nyilvánvaló, az egyes vállalatok és a vállalatok típusai között is lesznek különbözőségek, mert pl. a textiliparban a harisnyagyár sokkal inkább ki lesz téve a fogyasztás ingadozásainak, mint pl. a Főv. Sütőipari Vállalat. Nem beszélve a szolgáltató vállalatokról, az ÉM vállalatokról, akik hasznot nem hoznak, hanem inkább a megtermelt érték felhasználásában játszanak szerepet. Nem a vállalatok önállóságának csorbítása a tendencia ami az uj gazdasági mechanizmussal kapcsolatban kialakult. Ahol ez történik, az nem a KB elhatározásainak jje'gnyilvánulása, s helyes erre felfigyelnünk és szólnunk is. A kérdés azonban az, hogy milyen probléma megítélésérői van szó. Mert pl. a feddhetetlenségi bizonyítvány beszerzésénél nem a vállalati önállóságról van szó, nyilván. De amikor a vállalatok működési területe kialakításáról van szó, ott is nagy különbségek lesznek. Ami a beruházásokat illeti: központi beruházásból kapták a vállalatok, s nem voltak közvetlenül érdekeltek ebben. A beruházások mindig jóval meghaladták a beruházási lehetőségekét, illetve sokszor még a reális szükségleteket is. Az uj gazdasági mechanizmusban a beruházások majdnem elsődlegesen az üzem termelékenysége eredményesséégének függvényében alakulnak majd. Saját erőből, ill. hitelből kell megoldania, tehát mérlegelni kell, hogy kifizetődő lesz-e az a beruházás, megtérül-e bizonyos időn belül, sőt, hasznot fog-e hozni, őrre eddig nem voltak az üzemek vezetői különösebben ösztönözve. Persze, vannak nagy fogyasztói ágazatok, amire a főváros költségvetésének több mint 70 %-a megy, nyilván ennek fedezetét a termelői üzemi munka eredménye adja meg, - mint pl. a főváros egészségügyi fejlesztése, stb. Ezeknek az ágazatoknak a fejlesztése a következő években is feladat lesz, s erre meghatározott összeg rendelkezésre áll. A más kérdés, hogy a kerület irányítása alatt álló, saját felhasználása, saját eldöntése alatt álló gazdálkodási ágak átcsoportosítására lehetőségek is lesznek, amit nyilván a kér. Tanács a Kér. PB-vel egyetértésben fog kialakítani, - és nyilván meg is fogják védeni. I 1--------—-------------------- 1
