Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1966-04-12
'----------------------------------------------------------------— ->--------------------------------,-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------MaMgMK r n- 8 -Felvetődik, hogy tudja a kér. PB, a helyi pártszervezet azokat a szakembereket elméletileg is, ideológiailag is felkészíteni, ellensúlyozni az ilyen burkolt módon jelentkező, elvont kategóriákkal szemben. Folyóiratokban többet kellene alkotó tollára bocsátani olyanokat - gazdasági, ideológiai, kulturális területen dolgozó emberekkel, - akikkel meg akarjuk osztani a felelősséget, a politikai helytállást, - és az állam egyik irányítása szempontjából, hogy mennyire van, a társadalom irányításának, vezetésének milyen színvonalúra fogjuk emelni. Szerintem ennek a társadalmaáfcásnak a vitája is túl szűk körben zajlik. Szerintem még Biszku elvtárs is kérdőjelegesen tette fel ebben a kérdést, hogy a társadalom jelenlegi tendenciái mennyiben helyesek, szabade, kell-e a tanács tömegszervezeti jellegét ilyen kihangsúlyozni, stb. Szerintem ennek a testületi demokráciának a szerepét sokkal mélyebben kell majd elemezni. Úgy gondolom, a két dolog nincs egymással ellentétben, hogy az államigazgatás társadalmi jellegét fejlesszük, vagyis a tömegkapcsolatot az államigazgatáson keresztül maximálisan használjuk ki, - ez egy követelmény, emellett másik követelmény, hogy a testületeket fejlesszük, a testületi demokrácia túlburjánzását lenyesegessük és a döntések kialakításában való részvétel fokát, az ellenőrzés formáit dolgozzák ki; a célok megszabásában való részvételt dolgozzák ki jobban, - s mindehhez ezeket a testületeket fel is kell készíteni. Úgy gondolom, hogy hangsúlyozni kellene jobban az egész előkészítési időszakban, hogy ideológiai-elvi felkészültség nélkül nincsen politikai szilárdság. Szilárdítani-, javítani kellene a munkastílusunkat, ami biztonságot adna kommunistáink közül is egyeseknek. Az élethez közelebb álló kérdések marxista módon való megválaszolásán keresztül kell kiindulni^ s ugyanakkor a marxista tanok alapján ezeket a kérdéseket elemzés alá toenni, mint a szövetségi politika, stb. Elemezni, hogy miért nincs meg- Y értve még ma sem; hogy egy alakuló, állandóan fejlődő folyamat. Vagy itt ez a korosztályok problémája, a munkaerkölcs kérdése, a békés egymás mellett élés problémája, stb. Sok ilyen kérdés van, amelyekre a párttagság és a pártonkivüliek is újszerűén várják a választ. Van még egy kérdés, ebben az időszakban nagyon sokszor szembekerült a szakmai ismeret és a politikai felkészültség. Mi az oka annak, hogy úgy kerültek szembe egymással, hogy a párttagokat elvSrték egy kicsit. Volt-e ennek reális oka? Szerintem nem volt ilyen mértékben ilyen reális oka ennek az elmarasztalásnak. Az 1956- előtti időszak politikája igen erősen a dilettantizmus jegyében folyt. Véleményem szerint a dilettantizmusnak csalt az egyik oldala, a szakmai oldala lett kihangsúlyozva és nem vettük észre, hogy emellett sokszor a politikai dilettantizmust nem ostoroztuk és az történt meg, hogy jó politikai felkészültségű párttagok egy olyan tetszetős szakmai felkészültségű emberekkel cserélődtek ki és fontos funkciókba kerültek, akik a politikai-ideológiai felkészültségben dilettánsok voltak. Nem volt egészen ez sem helyes és reális, mert a párttagok felkészültsége az utóbbi időben igen komoly mértékben emelkedett, a szűkén vett szakmai felkészültsége is, - bár ez nincs egészen tisztázva. I------------------------d
