Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1966-04-12
i 1- 4 -Nem bériünk ki részletesen a párt vezető szerepére. Egyet szeretnék kiemelni, amit úgy érezzük, a kerületi pártmozgalomban szükséges ennek tisztázása, amely azt mondta, hogy a probléma ott van, hogy az alapszervezetek a párt vezető szerepét saját szerepükkel és saját hatáskörükkel azonosítják. Ennek tisztázása annál inkább is fontos, mert vagy növelheti az alapszervezetek aktivitását, vagy csökkentheti az alapszervezetek felelősségét. Ha pl. azt állítanánk, hogy az alapszervezeteknek semmiféle ' szerepük nincs a part vezető szerepének érvényre juttatásában, ezzel csökkentenénk az aktivitását és a felelősségérzetét. Ugyanakkor mégis azt kell mondani, hogy a párt vezető szerepe elsősorban a párt politikájában jut érvényre és különböző csatornákon megy le. Amikor a párt ezt a különböző csatornákon továbbviszi, akkor az alapszervezetek nem függetlenek a párt vezető szerepének érvényesülésében, mert ennek valamilyen módon ©realizálódnia kell abban a társadalomban, amely a párt vezető szerepét kívánja biztosítani. Tehát a párt vezető szerepének realizálásában jut kifejezésre az alapszervezetek szerepe, a párt vezető szerepének növelésében. Tehát aktiv, élenjáró szerepe kell, hogy legyen ebben a pártalapszervezeteknek, másrészt politikai kontrollra altkor is szükség van, ha a társadalmi élet minden területén ott vádnak is a kommunisták, okik viszik a párt politikáját, - s ezt a kontrollt a helyi pártszervezetek kell, hogy végezzék helyi viszonylatban. Azt kellene megvitatni, hogy igy helyes-e? Amit úgy gondoltunk, hogy meg kell említeni az anyagon túlmenően: a pártfegyelem erősítésében a demokratikus centralizmus hatékonyságának érvényre juttatását biztosítja, vagy ma még erőteljesebben a vezető testületek szintjén mutatkozik meg? Tehát aa PB és az alapszervi vezetőségek között ez jónak mondható. Azonban az alapszervezeteken belül, a kommunisták közötti fegyelem és felelősségének a problémái merülnek fel olyan módon, hogy itt a fegyelem már nincs azonos szinten, mintLen a vezető testületek egymás közötti kapcsolatában. Ebben szerepet játszik, hogy az alapszervezetek, vezető testületek a tagság felé nem eléggé lépnek fel felelősségre vonás- z-s, sál, amely egyre inkább leszűkül a pártszervezeteknél a négyszemközti beszélgetésre, fejmosásra, ahelyett, hogy a taggyűlés elé vinnék. A következő ilyen kérdés a tömeghangulat irányításával kapcsolatos, szeretném ezzel kiegészíteni. Úgy gondoljuk, hogy az tény, hogy a tömeghangulat irányítását nem tudjuk ma még rendszeresen kézben tartani és hullámzások, és visszaesések jellemzik kritikus időszakok esetén, Külső és belső nehézségek esetén, azt tapasztaljuk, hogy nem eléggé irányított a közhangulat a kerületünkben a pártszervezetek részéről. Az anyagon túl, arra is gondolunk és azt is felvetjük, hogy nem adódik-e abból is, hogy nem eléggé számolunk mi belső és a külső ellenség létezésével? Nem hagyjuk-e túlságosan figyelmen kivül, vagy csak akkor vesszük észre, amikor valamilyen módon különböző területen Jelentkezik ez, emberek tudatában, cselekedeteiben, vagy nézeteiben és akkor indítjuk meg, hogy úgy mondjam, az offenzivát a felszínre kerülő nézetekkel és gyakorlatokkal? Holott a tapasztalat is azt bizonyltja, hogy az ellenséges tevékenység mindig felüti a fejét, amikor úgy érzi, hogy a nemzetközi élettől bátorítást | kaphat az amerikai agresszió létében, vagy a kommunista pártok I vitája alapján, stb.