Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1965-03-27
r ... ~i Azt hiszem, egyetért Somló elvtárs velünk abban, hogy a mi társadalmunkat nem a negatív, hanem a pozitiv tendenciák jellemzik. Másrészt azért sem szabad nekünk a negativ tendenciákat előtérbe helyezni a pozitívakkal szemben, mert az embereket nem ez ösztönzi előre. Ezek túlzott, a valóságtól eltérő vonalnak, a vitele pessámizmushoz vezet. A pozitiv tendenciák erősítése az emberekben perspektivikusan hatnak a tudatra és a cselekedetekre. Még akkor is ezt kell kiemelni., ha talán nem a többségét jelentik a társadalomban. Azt hiszem, az anyagot ilyen irányban kell vinni. Amiket Somló elvtárs javasolta - mondom, - többségével egyetértek. Amit Gábor elvtárs felvetett problémákat a forradalmi lendülettel kapcsolatban, stb. Tényleg azt kell nekünk elérni, és megértetni az emberekkel, hogy az is forradalmi tett - s azt hiszem, a legklasszikusabban Trencsényi elvtárs fogalmazta meg, - amit ma végzünk, akkor is, ha szürkének, vagy egyhangúnak látjuk, mert ez is a forradalmi hivatás megoldását _ viszi előre. Ugyancsak egyetértek azokkal a javaslatokkal, amelyek a szocialista ellenőrzést.vetették fel, s meg kellene gondolni, hogy hogyan’is lehetne ezt kifejezésre juttatni, - és a PB tagjainak segítségét kérjük ehhez. Csányi elvtársnő amit felvetett, különböző kategóriák elemzése, stb. Mint gondolat helyes, egyet-kettőt próbáltunk itt is felvetni és elemezni, de hogy milyen mélységig tudunk elmenni, ez erőnktől és lehetőségeinktől függ. Ellenben azzal a javaslatával, hogy 1 év múlva térjünk vissza a tapasztalatok alapján e témára, azt hiszem, ez mint javaslat, a szervezeti intézkedések közé ugyancsak elfogadható. És nem rossz, ha a PB-t is tájékoztatjuk és akkor napirenden is tartjuk. Egy gondolatot még - azzal, hogy amit elmondott, azzal teljesen egyetértek a magam részéről, - amire itt reagáltak az elvtársak, ez a válság, hogy egy bizonyos körön belül válság van, ez a gazdasági rész. Nincs ilyen. Ez ilyen filozófiai, közgazdasági, társadalomtudományi és egyes értelmiségi terűlétén dolgozóknak a nézete. Nincs ilyen, - s nem akarunk olyat propagálni, vagy olyat mondani, ami tényleg nincs. És nem is viszi előbbre az ügyet ennek hangoztatása. Ez olyan dolog, hogy pl. az egyik anyagba belevettük a munkától való elidegenedés ‘problémáját , de rájöttünk arra, hogy a munkások között ilyen nincs. Az életüket a munkával kapcsolják össze. Ezért ezt ki is vettük az anyagból, - miért csináljunk ott is problémát, ahol ilyen probléma nincs? Helyes, ha ilyeneken vitázunk, de ennek felvetésére véleményünk szerint nincs szükség. Igaza volt Béres elvtársnőnek, hogy a munka a dolgozók között megmérettetik. Más kérdés az, hogy nem mindig adnak annak hangot. És ez a baj, hogy nem mindig adnak ennek hangot, és hogy ezt a megméretést, amit a dolgozók maguk között végeznek, ezt nem ismerik a vezetők, még a legközvetlenebbül velük együtt élők, a művezetők sem. Persze, ezt sem lehet általánosnak venni, hogy nem ismerik, hanem, hogy egyes helyeken, egyes műhelyekben, egyes vezetők nem ismerik. Éppen ezért az a tendencia, hogy egyes kollektívák maguk döntik el, hogy kik kapjanak jutalmat, stb. azt hiszem, ezt erősíteni kell, ez helyes. L ----- —d
