Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1965-03-27
r n alkotómunkának van egy olyan fázisa, amikor le kell ülni és rendezni a gondolatokat és esetleg nagyon nem tetsző, aprólékos mun• kát.kell elvégezni. Anélkül nincs alkotás és ezt nem tudjuk megtanítani fiatalokkal. Igaz, hogy a fiatalokat hagyni kell alkotni, de a részletekkel alaposan meg kell ismerkedni. A Fiatalságot erre kell nevelni. Bíró olvtárs: Veleményesi'"szerint helyes volt ezt a kérdést napirendre tűzni, mert ezen keresztül sok mindent lehet tenni. Az uj, szocialista munkaerkölcs még átmeneti állapotban van. A fiatalok azokat a nézeteket mondjak el, amelyek élnek az emberek között. Ezt a problémát úgy a fiatalok, mint a magunk szempontjából kell vizsgálni és azt kell megnézni, hogy az adott körülmények között hogyan lehetne javítani a munkáex’kölcsöt úgy, hogy a munkaintenzitás is növekedjék. Jelenleg az anyagi, erkölcsi ösztönzők és a törvényes módszerek állnak rendelkezésre, de ha a két első módszer eredményes, akkor a harmadik módszerre nem lesz szükség. Jelenleg a bérrendszer hiányosságai is eléggé gátolják a munka- ' erkölcs fejlődését, mert a nehezebb munkát nem mindig fizetjük úgy meg, mint másutt a kevésbé jelentős munkát. Egyes rétegek, pl. az alkalmazotti és egyéb adminisztratív létszám túlságosan megnőtt, sokkal magasabb a szükségesnél és ezt a munkások is felvetik. Ezen a téren sok mindent kellene tenni, mert ennek hatása van pl. arra, hogy egyes szakmákban nincs utánpótlás, ugyanakkor más olyán szakmáknál, ahol borravaló lehetőség van, nagy á felesleg. Mindezeken sokat segítene az anyagi éS erkölcsi megbecsülés rendezése az egész népgazdaság vonalán. Az anyagi ösztönzés mellett igen sok egyéb erkölcsi tényező van, ami nagy hatással van az emberekre. Ezt bizonyítják az 1945-ös események, az újjáépítés hősi időszaka, amikor jóformán minden anyagi térítés nélkül meginditötták azséletet a romokból. Vagy az ellenforradalom utáni egy-két évben is volt egy forradalmi nekibuzdulás és rgen szép eredmények voltak a termelésben. Az a baj, hogy a lelkesedést és a helytállást nem tudjuk tartóssá tenni. Ji;zen kellene gondolkodni, hogy mit kellene tenni ennek érdekében. Erihez hozzátartozik, hogy közvetlen célt és perspektívát kell adni az embereknek. Felvetődött, hogy a kapitalizmus tudott megfelelő eszközöket találni, de mi még nem tudunk megfelelő módszert a fegyelem-biztosítására. Véleményem szerint a legdöntőbb a kollektíva ereje és beállítottsága lehet, libben igen fontos a szocialista brigádok szerepe, amelyek formálják az embereket munka közben, mzt tovább kell bővíteni, szocialista műhely, üzemrész kollektívájára, mert ennek igen nagy erkölcsi ereje van. Ez sokkal eredményesebb, mint az adminisztratív eszközök, mert a kollektíva egyetértése nélkül az adminisztratív eszközökkel nem lehet eredményt elérni. frenycsényi elvtárs: Az anyagot1 jónak "’tártom, azonban néhány gondolattal még szeret, nőm kiegészíteni. A tudatos és becsületes munkával a napi feladatokat meg tudjuk oldani, de ha a mi szocialista munkánkban a békés együttélés L------------_
