Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1965-03-27
r "i , - 12 -uj dolgok megvalósítására ist s hogy mindez a szocialista társadalomban kötelesség is; minden, szocializmust igenlő és akaró ember számára ez a jog kötelesség is. S ez a kötelesség nem egy megkötöttséget jelent, nem ennek egy rideg kategóriája, hanem egy szocializmust akaró és igenlő ember kötelezettségét jelenti,az egész társadalom előbbre vitele iránti felelősséget jelenti. Azt jelenti, hogy belső ügyévé válik a szocializmus, a munka mindennapi javítása, - lbelső, lelkiismereti ügyévé. Ezért mondom, hogy nem lehet egy rideg kategória, mert van akinek a számára talán az, - de nem lehet. Ügy érezzük ennek a felvetése és az anyag ilyen irányú kiegészítése helyes. S talán még egy gondolatot az üzemi demokráciát illetően. Ennek további elemzése is szükséges. Ez^is egy eszköz, amelyet a tőkés fegyelmező eszköz helyébe állítunk, - de az sem mindegy, hogy ezt az eszközt hogyan alkalmazzuk. Itt is a munkás és a vezetők problémája áll fenn, de súlyában nem a munkások problémája van ebben, hanem a vezetők problémája. Mert a munkások többsége igényli azt, hogy kérjék ki a véleményüket mielőtt valamiben döntenek, igénylik, hogy észrevételeiket meghallgassák, de a vezetők vagy formálissá töszik teljesen, hogy tessék-lássék kifelé valami, vagy leszűkítik termelési értekezletre, vagy a legburkoltabb eszközöket alkalmazzák annak érdekében, hogy a sokat véleményt nyilvánító, vagy javaslattevő emberek kedvét elvegyék, - és sorolhatnám tovább ezt a dolgot. A tőkés - ez érthető is volt, hogy a tőkés rendszer, a tőkés uralkodó osztály arra törekedett, hogy a közügyektől eltávolítsa a dolgozókat, hogy az abban való részvételtől megfossza a dolgozókat, - de a szocialista társadalom egyik jelentős jellemvonása és különbsége az egész kapitalista társadalomtól, s ebben van benne, hogy ez a hatalom a munkásod, a nép hatalma, s ebben jut kifejezésre, hogy a munkásokat és dolgozókat bevonja a vezetés gondjaiba. Hogy a munka szerepében, alakításában, a tudat szerepében, és alakításában egyik legnagyobb szerepe az üzemi demokráciának van, ez biztos. Legalábbis, gondolom, ez biztosra vehető. Emmelett ennek megvan egy másik vetülete is, bár nem ilyen súllyal, - amikor a dolgozók visszaélnek a demokrácia adta lehetőséggel, s azt hiszem,ezt a másik oldalát is meg kell néznünk: amikor félreértik a demokráciát, amikor jogtalan követelésekre, vagy előnyökre akarják felhasználni, ügy nézzük, a jelentésben ez eléggé szűkén és nem is súlyának megfelelően szerepel. L_-—- —_]
