Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1965-03-27
I • I _ 12 _ St.sz:272. sikertelenségeket a dolgozók elsősorban a vezetés hibájainak tudják be. A vezetők és dolgozók egymáshoz való viszonyában jelentős szerepet tölt be a^Semokrácia érvényesülése. Ott, ahol ezt nem veszik kellőképpen figyelembe, ahol formális, vagy leszűkítik csak a termelési értekezletekre, ott általában nem kielégítő a vezetők és a dolgozók kapcsolata sem. Ilyen helyeke]), nehezebben, lassabban fejlődik a szocialista munka.erkölcs. Ott, ahol viszont figyelembe veszik a dolgozók észrevételeit, kikérik véleményüket, azt hasznosítani is igyekeznek, olyan együttműködés, kapcsolat jön létre, amely mind.■^nnyiunk ügyét, a szocializmus ügyét viszi előre. Egyes gazdasági vezetők a gazdasági munka irányítását szétválasztjál; az emberek nevelésének feladatától. Ezen sokat segít a gazdasági és társadalmi szervek közös intézkedési terve, de ez önmagában nem oldja meg a problémákat. A kollektívák összeválogatása, a dolgozók személyes problémáival való foglalkozás, a tanulás tervszerű irányítása, a munkahelyek szépítése, a mechanikus munka okozta feszültségek fel- 1 oldása, . stb. még nem jutottak fontos szerephez vezetőink tevékenysé-géban. Hangsúlyozni kell a vezetők példamutatásának fontosságát a gazdasági tevékenységben, a politikai állásfoglalásban és a magánéletben is. Az itt-ott jelentkező ilyen természetű hibák még elég sokszor f e 1 leIhetők munkahelyeinket. A vezetők és a dolgozók egymáshoz való viszonyával kapcsolatban foglalkozni kell a dolgozók szabadideje felhasználásának kérdésével. A szabadidő felhasználásának módja szoros kapcsolatban van az erkölcs - és benne a munkaerkölcs - alakulásával. A szabadidő megszervezésével kapcsolatban általában csak a továbbtanulással és kisebb-nagyobb sportolási lehetőségek megteremtésével foglalkoznak. Nem segítik azonban eléggé az egyén harmonikus fejlődését biztosító kulturális és szórakozási igények kielégítését. A szabadidő felhasználásának irányítására általában nem jut idő, a meglévő lehetőségeket sem használják ki, talán azért is, mert nem ismerték fel fontosságát. L------------1