Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1964-02-15
r n s az egész pedagógiai tevékenységet igazítsák ehhez. ’ * A KISZ középiskolai szervezeteknél legfontosabbnak a mozgalmi módszerek meghonosodását tartom és a pedagógus pártszervezetek fokozottabb irányító tevékenységében látom. Virág elvtárs: 'agy örömmel kell rögzíteni, hogy a társadalmi ígenyékből actodóan 18 éves korig együtt tartjuk a felnövekvő ifjúságot és szervezett ráhatásokkal neveljük a középiskolai, az ipari tanuló iskolákon keresztül. Ez ilyen problémákat is felvet, hogy egyre inkább az ifjúsági szervezet nevelésével foglalkozó fvnkcionáriusoknak a szocialista pedagógia/ elveivel kell tisztában lenniök. 18 éves korig világos pedagógiai céllal szervezett közösségben neveljük a gyerekeket. őz felveti annak a 3-as közös- » ségnek az egységét, - a diák, a tanár, a pedagógus és a szülők közösségét. Ebben a 3-as közösségben a pedagógus közösség nyeri a vezető szerepet, s úgy érezzük, ennek is van teljes mértékben a létjogosultsága. A párt irányításának feltétlenül ezt kell figyelembe venni és amikor a KISZ mozgalmi munkáját nézzük, akkor a párt irányitusának valamilyen módon itt kell valami egységet és rendet tenni, hogy a célok feltétlen megvalósuljanak. Itt ilyen problémáink vannak, hogy a tanár - a diái: viszonya milyen. A tanárokat nem lehet kirejceszteni, de milyen módszerek legyenek itt? Az igazgatót sem lehet ugyancsak kirekeszteni, hiszen ő felel az iskola nevelő munkájáért. A probléma az, hogy mennyire avatkozhat bele, .mennyire legyen szerepe a KISZ mozgalom-.. í irányításában, stb. £ itt vegyük mindjárt a KISZ tanácsadó tanároknál;. a problémáját. Zathureczky elvtárs mondta, hogy szigetelő szerepet tölt be a KISZ és az igazgató vonatkozásában, - s jé lenne, ha KISZ funkcionárius lenne. De felvetném, hogy mi lenne, ha a KISZ egy függetlenített titkárt tenne oda egy olyan, nagy iskolába, mint a miénk? Azután feltétlenül elgondolkoztató, hogy miben legyen ez a kapcsolat, másrészt mennyire szóljon bele és s miben tud szerepet vállalni, és miben nem? Tudnia kell differenciálni, rogy miben számíthatok arra a diák-funkcionáriusha és miben nem? Azután milyen követelményéket támaszthat eléje az az igazgató? agyon helyeslem azt,amit Kezei elvtárs mondott, mert nagyon nehéz probléma volna, ha mi most kollektíván a tanári testület bírálatára adnánk akár távlatban is, buzdítást a KISZ-nek. Pl. elkezdték azt is, hogy a középiskolai KISZ szervezet adjon véleményt az egyetemre jelentkezőkről, - ez azonban nem egészen mondható beváltnak. ■ általában bennünket most azok a dolgok szorítanak, hogy nem tudunk közvetlen célokat kitti ni még a gyerekeink, a KISZ szervezet elé. Ezeket a közvetlen célokat kelj, kimunkálni, olyan célokat kitűzni nekik, ami rájuk vonatkozik. Az életkori sajátosságokról is sok szó esett. 4 évig van nálunk 7 a gyerek és KISZ tag csak az utólsó két évben lehet, és ezért vesznek el a jó úttörők a középiskolai KISZ szervezet számára. Tehát az életkori sajátosságok rendkívül szorítanak bennünket, külön módszereket kell kidolgozni minden osztály számára, de ez feltétlenül napirendre kerül nálunk. Nem megoldott a középiskolások életében a közvetlen politikai ráhatás sem. Itt jól Írja az anyag, hogy közvetlen érintkezési formát kell megtererateni a középiskola -és az élet között. Kém tudjuk azt, hogy a munkáról milyen pozitív vonatkozású tapasztalatokat szereztek, de tudjuk, hogy negatív tapasztalatokat is .szereztek. Kern tudjuk azt ser, hogy milyen politikai nevelésben részesülnek amikor1 egy-egy munkáshoz, szakmunkáshoz kerülnek. A középiskolás KISZ szervezet érdekében ezeket is feltétlenül össze kell gyűjteni és megoldani. L------"-------J
