Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1964-11-28
r n . - 18 -önállóságuk a pártvezetőségeknek, hogy az alapszervezetek párttagságának joga az nem igen jut eléggé érvényre. Próbálom bizonyítani: feltehetném azt a kérdést, hogy a taggyűléseknek milyen szerepe van most, mondjuk a termelés pártellenőrzésében? Hozhatnak-e olyan határozatokat, amelyek igazak, amelyek az üzem menetében lévő hibák feltárásának megoldását szolgál/ják? e. És ha hoznak, vajon mi lesz annak a következménye, és lesz-e eredménye? Én igaz, gazdasági vezető vagyok, mégis én vetem fel, hogy az alapszervezetekben nem túlságosan elmosódott-e a felelősségérzet hiánya? Nem túlságosan kicsi-e a jogköre az alapszervezetek vezetőségének és a párttagságának? És ha nem reagálnak a gazdasági vezetők, szülessen mégis valami, ha máshonnan nem, a felsőbb gazdasági vezetők részéről. Jelenleg az megy, hogy a szakszervezeti taggyűléseken, vagy tanácskozásokon, amiben talán erélyesebben vonnak felelősségre: a szociális dolgok, - de a termelés dolgai vannak-e olyan eredményesen tárgyalva? Azt állitom, hogy az alapszervezet tagságának a jogai nem érvényesülnek megfelelően, pedig addig, amíg ez nem érvényesül jobban, addig meglesznek azok a hibák, amik a jelenlegi vezetésben - beleértem a csoport és vállalat vezetőket is, - megvannak. A gazdasági munka pártellenőrzését úgy kellene megoldani talán, hogy a termelés pártellenőrzését a párttagság egészével együtt, sőt, a pártonkivüliek tömegével együtt, hatékonyabban kell végezni. Kell, hogy reagáljanak a vezetők a felvetett hibákra, mégpedig tettekkel, mert különben baj lesz a termeléssel továbbra is. Azt mondjuk, hogy a munkaerkölcs vonalán nincs minden rendben. De felteszem a kérdést, hogy vajon csak a dolgozóknál van e téren a hiba elsősorban? És a dolgozóknál lévő hiba a dolgozók saját ’ kezdeményezésének a szüleménye? Nem a szakmai vezetésből táplálkozik? Hogy ebből táplálkozik-e, elmondok néhány példát. Menjen el bármely üzembe valaki, azt látja,.hogy a feketekávé főzés állandóan folyik. S kávéivás közben ott traccsolnak, - s ki vonja őket ezért felelősségre? Vajon jól szervezi ott a gazdasági vezetés a munkaidőt, jól ki van dolgozva ez, nem munkafegyelem sértés ez? Ezért mondom,hogy az összes bajok gyökere a vezetésből születik, s amig ezek ott meglesznek, kevés remény van arra, hogy a dolgozóknál ezeket a hibákat felszámolják. A vezetők magatartásának hibája, mint említettem, ezek a polgári vonások meghonosodása, amely főleg a léhaságra, a könnyelműségre, felelősség nélküli magatartásra vonatkozik, a amelynél teljesen mindegy, hogy értelmiségi káder, vagy munkásból lett vezető az illető. Egy kissé túlságosan dédelgetve vannak, és ebben benne van az értelmiségi is, talán nem kisebb számban, mint a munkásból lett vezető. S az ifjú értelmiség, a munkásból lett értelmiség inkább igazodik a polgári, a rossz értelemben vett polgári értelmiség magatartásához, - s az iskolából kijöttek az életben a fordítottját igazoljákx tóntaarax tetteikben, mint amig szóban mondanak, s majdnem mindig csak a jobban élés dolga jön előtérbe náluk. Ezeket tartottam szükségesnek, hogy elmondjam, mert csak ha a vezetés dolgairól beszélünk és abból értékeljük ki a helyzetet, . akkor nem helyes következtetést vonunk le. Ezt hiányolom Schumeth elvtárs beszámolójából. Schumeth elvtárs tájékoztatásával annak idején, amit Hruscsov elvtárssal kapcsolatban elmondott, sokmindenben nem értettem egy0’13* de tudom azt, hogy mikor és hol kell véleményt nyilvánítani. I“t időszerűnek tartom ezt. I ._______19 . •_J IL— _j|
