Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1964-10-16

r” “1 j - 10 - I lakóbizottság a lakosság felé. Nekünk a Tanácson és a tömeg­szervezeteken keresztül az eddiginél jobban kell foglalkozni a lakóterületi ideológiai, politikai munkával és ebben állan­dó szerepet kell biztosítani a lakóbizottságoknak. A körzeti párttagságnak az a része, amely mint körzeti párttag tevékenykedik, elég jelentős számban még az ellenforradalom előtt tanulta a marxizmust. Ezeknek az elvtársaknak a gondolko­zásában ma is ezek a nézetek uralkodnak. Ezekkel ma nagyon he­­héz megértetni az uj tendenciákat, amelyek a gyakorlatban je­lentkeznek. Sokat kell tenni a körzeteknél a munkastílus érdekében, de ugyanez áll a Tanácsnál és a tömegszervezeteknél. A munka gya­korlati kivitelezése nem mindig megfelelő. A természettudomá­­nyi előadások ma még nem töltik be a szerepüket. A másik dolog, amiről nem esett még szó, hogy akár az ideoló­giai, akár a kulturális nevelőmunkáról beszélünk, egyik sem elég rendszeres. Időnként egy-egy előadáson egyik másik kérdés szóbakerül, de mindig csak akkor nyúlunk egyik, vagy másik fontos kérdéshez, amikor az mág égető problémaként jelentke­­zik. A másik az állami élet demokratizmusának a szélesítése. A Ta­nács munkáját’ bíráljuk és sokszor jogosan. De amikor megnéz­zük, hogy milyen feltételek vannak biztosítva az állami élet demokratizmusához, akkor nagyon rossz körülményeket találunk. Most a kerületi Tanács ahhoz a módszerhez folyamodott, hogy a tanácstagoknak kérdőivet küldött ki, hogy 1965-ben, majd az uj 5 éves tervben milyen feladatokat kívánnak megoldani. Ezt megbeszélik a lakossággal, azok örülnek is neki, de végül eb­ből vagy semmi, vagy csak igen kis rész jut be a tervbe, mert az előfeltételek nincsenek meg. De van olyan eset is, amikor bekerülnek a tervbe, de nem valósulnak meg. Ilyen értelemben nincs szükség a lakosság bevonására. Csak annyit vegyünk be a tervbe, amit a népgazdaság elbír. A másik dsigaz dolog az üzemi, intézményi pártszervezetek párt­­x irányítása. Szükséges, hogy ezek a pártszervezetékák az eddi­ginél behatóbban foglalkozzanak a lakóterületi ideológiai és kulturális élettel is. Ennek a módszerét ki kell dolgozni. Fel kell vetni a társadalom tulszervezettségének á kérdését is. Jelenleg az a helyzet, hogy akár a Hazafias Népfront, akár a Nőtanács, akár a körzetek munkáját figyeljük, aktivan ugyan­azok az emberek tevékenykednek egyik, vagy másik szervezetben és nem tudtunk még eljutni a lakosság széles rétegeihez a mi • ideológiai és kulturális tevékenységünkkel. Törekedni kellene arra, hogy a társadalmi tevékenységtől ma még távolálló embe­reket is közelebb hozzuk a mi ideológiai és kulturális munkánkhoz. A lakosság pihenési és szórakozási lehetőségei nem eléggé bih­­tositottak. Elsősorban a fiataloknak kellene megfelelő, kul­turált szórakozási lehetőséget biztosítani a kerületben. Mindezt csak úgy tudjuk megvalósítani, ha a körzetekben a sze­mélyi feltételeket biztosítjuk. A lakóterületi párt és társa­dalmi szervek tartalmi munkájához kell több segítséget nyújtani. Azt ajánlom, hogy ezeket a jelentéseket ne csak a pártvezetősé­gekkel tárgyaljuk meg, hanem minél szélesebb kör bevonásával, taggyűlésen, regisztrált párttagokkal, stb. Jelenleg nagyon L— “ ---ÍJ

Next

/
Thumbnails
Contents