Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1964-10-16

r n- 8 -I. ezei elvtárs: Két kérdésem lenne az ideológiai bizottság anya­­gávál kapcsolatban. Az egyik, hogy felsorolja azokat az ideológiai nézeteket, véleményeket, araik párttagok és pártonkivüliek között el. Azután beszél ezen nézetek elleni harcról és megállapítja, hogy a pártszervezeteknek az eszmei tudatformáló tevékenysége nem kielégítő. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hegy ezek a nézetek uralkodó jellegűek, vagy ezekkel szemben nincsen megfelelő harc, vagy vannak ezek a nézetek, de nem ezek a jellem­zőek? A másik kérdésem: javaslat hangzik el, hogy 1965-re az ideológiai, agitációs és kulturális, közoktatási bizottságokat össze kell vonni. Ez összevonást, vagy összefogást jelent? Albizottságokként működnek, vagy egyetlen bizottsággá válnak ezek, vagy hogy alakul akkor az arculatuk? Rózsavölgyi elvtárs: A kulturális jelentéshez .lenne kérdésem, hogy ~az országos kultúrpolitikai kérdésekben, lévő, egyre erősödő kispolgári irányzat és ebből eredő téves nézetek hogyan hatnak, mennyire találhatók meg kerületünkben? Válasz : Fülöp elvtárs: Az anyagban felsorolt kérdések minden esetben jelentős problémák, olyanok, amiket a pártszervezetek nagyobb része felvetett, s elmondják, hogy milyen magyarázatot adnak a pártszervezetek ezekre a problémákra, s nem valami általános, - esetenként megválaszolatlanul szerepéinek-a kerületi pártmozga­lomban. Ami az összevonást illeti: Schumeth elvtársnak és az ideológiai bizottságnak az az álláspontja, hogy létre kell hozni bizonyos koordinációt ezeknél a bizottságoknál, tehát az összefogás a helyes kifejezés. Felcsuti elvtárs: Arról kell szólni, hogy itt egy teljesen pozitív folyamát zajlik le az öntevékeny művészeti csoportokkal kapcsolatosan. A régi keretek ma már töb’bé-kevésbé túlhaladottak, a régi fajta színjátszó-körösdi így nem jó, ez túlhaladott. A baj ott van, hogy miközben ezek a keretek uj. tartalommal, régi formában jelentkeznek, ezeket az uj kereteket nem sikerül eléggé kialakítani. Egyes helyeken, pl. a vasút vonalán már 1957-58-ban, azzal, hogy a régi roösz - bár uj nincs - felülről megszüntették ezeket a művészeti csoportokat. Ami legalább olyen hiba, mint az, hogy nekünk nem volt erőnk ahhoz, hogy uj formákat, uj kereteket hozzunk, létre a dolgozók ilyen művelődésé­hez. Arról statisztikánk nincs, hogy hány művészeti, vagy fotó, stb. kör van, csökkenő tendenciát mutat, azt látjuk. Itt is azt hangsúlyoznám,, hogy valamit megszüntetni az a legköny­­nyebb, de meg kellene próbálni átalakítani, korszerűsíteni ezekét a meglévő, s talán formailag többé-kevésbé idejétmúlt kereteket vonzó, érdekesebb keretekké. Talán ilyen lehetne a munkásakadémia, ha ott a szóbeli propaganda mellett a film, a vers, az ének, a zene, stb.stb. eszközt is igénybe vennénk annak érdekében, hogy a munkásakadémia érdekesebb legyen. Fel kell lépni véleményünk szerint az ellen a tendencia ellen, amely*fel akarja számolni ezeket az öntevékeny csoportokat. A képzőművészeti köröknél az ' elmélet és a gyakorlat egysége jelentkezik többnyire, s ugyanez vonatkozik bármelyik szakkörre.- Nagyon sok lehetőség van a gépi kultúránál, a magnetofonnal, stb. S éppen ezt a sokoldalúságot kellene figyelembe venni akkor, amikor a kulturális keretet akarjuk alakítani. L— 3 ---d

Next

/
Thumbnails
Contents