Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1964-10-16
r n- 8 -I. ezei elvtárs: Két kérdésem lenne az ideológiai bizottság anyagávál kapcsolatban. Az egyik, hogy felsorolja azokat az ideológiai nézeteket, véleményeket, araik párttagok és pártonkivüliek között el. Azután beszél ezen nézetek elleni harcról és megállapítja, hogy a pártszervezeteknek az eszmei tudatformáló tevékenysége nem kielégítő. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hegy ezek a nézetek uralkodó jellegűek, vagy ezekkel szemben nincsen megfelelő harc, vagy vannak ezek a nézetek, de nem ezek a jellemzőek? A másik kérdésem: javaslat hangzik el, hogy 1965-re az ideológiai, agitációs és kulturális, közoktatási bizottságokat össze kell vonni. Ez összevonást, vagy összefogást jelent? Albizottságokként működnek, vagy egyetlen bizottsággá válnak ezek, vagy hogy alakul akkor az arculatuk? Rózsavölgyi elvtárs: A kulturális jelentéshez .lenne kérdésem, hogy ~az országos kultúrpolitikai kérdésekben, lévő, egyre erősödő kispolgári irányzat és ebből eredő téves nézetek hogyan hatnak, mennyire találhatók meg kerületünkben? Válasz : Fülöp elvtárs: Az anyagban felsorolt kérdések minden esetben jelentős problémák, olyanok, amiket a pártszervezetek nagyobb része felvetett, s elmondják, hogy milyen magyarázatot adnak a pártszervezetek ezekre a problémákra, s nem valami általános, - esetenként megválaszolatlanul szerepéinek-a kerületi pártmozgalomban. Ami az összevonást illeti: Schumeth elvtársnak és az ideológiai bizottságnak az az álláspontja, hogy létre kell hozni bizonyos koordinációt ezeknél a bizottságoknál, tehát az összefogás a helyes kifejezés. Felcsuti elvtárs: Arról kell szólni, hogy itt egy teljesen pozitív folyamát zajlik le az öntevékeny művészeti csoportokkal kapcsolatosan. A régi keretek ma már töb’bé-kevésbé túlhaladottak, a régi fajta színjátszó-körösdi így nem jó, ez túlhaladott. A baj ott van, hogy miközben ezek a keretek uj. tartalommal, régi formában jelentkeznek, ezeket az uj kereteket nem sikerül eléggé kialakítani. Egyes helyeken, pl. a vasút vonalán már 1957-58-ban, azzal, hogy a régi roösz - bár uj nincs - felülről megszüntették ezeket a művészeti csoportokat. Ami legalább olyen hiba, mint az, hogy nekünk nem volt erőnk ahhoz, hogy uj formákat, uj kereteket hozzunk, létre a dolgozók ilyen művelődéséhez. Arról statisztikánk nincs, hogy hány művészeti, vagy fotó, stb. kör van, csökkenő tendenciát mutat, azt látjuk. Itt is azt hangsúlyoznám,, hogy valamit megszüntetni az a legkönynyebb, de meg kellene próbálni átalakítani, korszerűsíteni ezekét a meglévő, s talán formailag többé-kevésbé idejétmúlt kereteket vonzó, érdekesebb keretekké. Talán ilyen lehetne a munkásakadémia, ha ott a szóbeli propaganda mellett a film, a vers, az ének, a zene, stb.stb. eszközt is igénybe vennénk annak érdekében, hogy a munkásakadémia érdekesebb legyen. Fel kell lépni véleményünk szerint az ellen a tendencia ellen, amely*fel akarja számolni ezeket az öntevékeny csoportokat. A képzőművészeti köröknél az ' elmélet és a gyakorlat egysége jelentkezik többnyire, s ugyanez vonatkozik bármelyik szakkörre.- Nagyon sok lehetőség van a gépi kultúránál, a magnetofonnal, stb. S éppen ezt a sokoldalúságot kellene figyelembe venni akkor, amikor a kulturális keretet akarjuk alakítani. L— 3 ---d