Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1964-09-12
r~ “1- 9 -Tegnap megnéztem egy kimutatást 1963-ról az exporttal kapcsolatban. A következőképpen néz ki: gépek kivitele szocialista országok felé 45 %, fejlett tőkés országok felé 4 % és gazdaságileg elmaradott országok kkxxkx felé kb. 32 %. Ezt azért mondom, ha mi előbbre akarunk ténylegesen jutni, akkor nagyon egyetértek azzal, hogy nekünk keresni kell azt a módot, amellyel rnozgalmilag is előbbre tudunk menni. Behatóbban kellene foglalkozni éppen a műszaki fejlesztés hajtóerejének problémáival, kérdéseivel. Elsősorban itt attól van szó, amit Gáspár elvtárs is próbált megfogalmazni, hogy folyamatosan növekvő társadalmi szükségletet kell nekünk kielégíteni. Olyan ellentmondást kell itt megoldani, hogy a meglévő régi gépparkunk, amelynek egyik-másikát már nagyon jó lenne kiselejtezni, de sokszor arra való hivatkozással termékeink nem olyanok, hogy a világszínvonalon megfelelnének és el lehetne adni. Termékeink jelentős részére ez igaz, a jelentés maga is erre utal. A másik éppen a hajtóerők szempontjából, nem sikerült még mindig megértetni a két társadalmi rendszer között gazdasági versenyt. Akik ezt a kérdést nem '**• eléggé teszik magukévá, azok nagyon komoly kárt okoznak áz országnak, mert a versenyképesseget csak úgy lehet tartani, ha mi olyan terméket gáy gyártunk, ami szükséges a világpiacon. Ezért én javasolom, hogy ezekből az elvi kérdésekről kellene többet tárgyalni, behatóbban foglalkozni és alaposabban tájékoztatni részben a párt-, részben a gazdasági szervekete^. Éppen azért hoztam most ide a mi általunk készített '‘Technika ¥ ci$ü lapot. Ez a lap megpróbálja a nagyközönség elé tárni a lényegében jól kidolgozott és már alkalmazott jó technológiai fogásokat és azt meghonosítani, hogy hasznosítsák. Kb. 200 ezer ember foglalkozunk nálunk ezzel a témával, ezzel szemben kb. 25-30 ezren veszik ezt a lapot. Véleményem szerint ma még nem jutottunk el odáig,s_hogy egyaránt gondoskodni kell a szakmai és a politikai képzettség fejlesztéséről. Mi az, amiben előbbre kellene menni és ebben nagy segítséget tudnánk nyújtani, az egyik az anyagmozgatásnak a kérdése, amely tartalékként jelentkezik a műszaki fejlesztés terén. Jelenleg is ez egyik megoldatlan kérdése az üzemeknek. A másik, amiről nem volt szó, de igaz, ez az ügyvitelnek az egységesebbé tétele, az ügyvitel gépesítésének a kérdése, mert sokszor a kükxok bürokrácia, a különböző papírok mistt kell hátrányt szenvednie magának a termelésnek. Ezért az a véleményem, hogy feltétlenül lehetne és szükséges lenne e kérdéssel is foglalkozni. Az ipar átszervezésével kapcsolatban el is hangzott és nekem is az a véleményem,hogy a műszaki fejlesztés jó irányba megy és helyesen, de nem abban az ütemben, amilyenben kellene. Nagy az elmaradásunk és félő, hogy arra való hivatkozással, hogy az átszervezés folyik, bizonyos hátrányt is szenved. Nem szabad ezt elfogadni, mert a határozat is úgy szól, hogy az átszervezéssel együtt előbbre is lépni, - tehat a műszaki fejlesztés terén is. Azokat az embereket tehermentesíteni kellene, akik a műszaki fejlesztéssel foglalkoznak. A Telefongyárban tapasztaltam pl. hogy magas képesítéssel rendelkező fejlesztő mérnökök olyan feladatokat látnak el, amit el tudna látni technikus, vagy kisebb képesítésű mérnök is. Az ilyen magas képesítésű embereket kellene tehermentesíteni és erre a feladatra beállítani. . Ha elfogadjuk, hogy szakmai és politikai műveltség fokozása, akkor ez elsősorban ebbe a tételbe vár és az a véleményem, ha a műszaki fejlesztésben előbbre tudunk jutni, bármilyen keveset is, ez jelentené a legnagyobb segítséget az exporthoz, a a műszaki fejlesztéshez, a gyártástechnológiákhoz, stb. is. L— -----------------J
