Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1963-05-20
1 d. JJJHII—■ VJHMC| r n Ezen vállalatok közül 7 üzem kevesebbet termelt 1965* I. n.évében, mint a múlt év azonos időszakában. lindezek mellett/ 2 helyiipari vállalat és 5 KTSZ maradt le tervteljesitésébeh. Az exportmutatók terén a következő helyzet alakult ki: A kerület szocialista ipara a külkereskedelem felé nettó áron 5,2 %-kal kevesebbet szállított ki, mint amit a terve előirt. Részletezve: minisztériumi ipar 95,8 % állami helyiipar 107,9 " szövetkezeti ipar 105,- ” kiemelt üzemek 104,9 % Tehát a kerület ipara 96,8 %-ra tett esak eleget export-kötelezettségének. A exportterv nem teljesítését részben azok az okok idézték elő, amelyek a teljes termelési terv teljesítését is akadályozták. Ezeken kivül átadási problémák is nehezítették az expőrt-kiszállitást. Az exportterv nagyobb volument képez /50-50 % között/ a Reanal Finomvegyszergyárban, az Elektroakusztikai Gyárban és az Egyesült Zuglói Faipari KTSZ-nél. így ezen vállalatok lemaradása okozta túlnyomórészt, hogy a kerület nem teljesítette exporttervét. Létszámgazdálkodásunk a következő képet mutatja: A kerületi ipar 1965* I* negyedévében közel 24 000 munkást foglalkoztatott, 748 fővel, azaz 5,5 %-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az összes foglalkoztatottak száma /tehát az alkalmazottakkal együtt/ 1066 fővel, 5,4 %-kal emelkedett. Részletezve: minisztériumi ipar 5 %-kal, állami helyiipar 1,4 ” szövetkezeti ipar 8,6 " foglalkoztattak több munkást, .int 1962. I. negyedévében. A létszám csak a kiemelt üzemeknél csökkent, még pedig 4,1 %-kal. A munkások átlagos havi keresete a kerület szocialista iparában összesen 1507.- Ft. volt, 1,5 %-kal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. A szövetkezeti iparban a munkások átlagos havi keresete 1552.- Ft. Ebben a negyedévben tehát csökkent az állami iparban és a szövet- <_ kezeti iparban dolgozó munkások keresete közötti különbség. A következő tervmutatónk a termelékenység; mellyel szintén nem dicsekedhetünk az I. n.évben. a. / A kerületi szocialista ipar egy munkásra jutó termelése 0,8 %-kal volt magasabb, mint 1962. I. negyedévében. A minisztériumi iparban 1,6 %-kal csökkent a termelékenység. Lényegében ezt a csökkenést ellensúlyozza a helyiipar 4,8 %-os, eredménye. A szövetkezeti ipar 12,6 %-os és a kiemelt üzemeknél 7,5 %-os termelékenység növekedése. b. / A kerületi szocialista ipar 4,1 %-os termelés növekedésének forrása is csak 58,9 %-ban származott termelékenység emelkedésből. Tehát a 2/5 - 1/5 -os arányt közel fordítva teljesítettük. I .-----------------------h----------------------—
