Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1962-03-03

r n s - 6 -Természetesen, nemcsak az ele** zés elmulasztó sóról ve szó, hanpm arról is, hogy ebből az össz-nolysetből fakadó bizak ;. tlansá^i légkör kialakulásáról, amely a hibás politikai vonalat úgy aha t'a.a gyako^lS^b n érvényesi tani, ! ogy a pártbt valami/ üép­­felettivé állítani be., a párt és a tömegek közötti kapcsolatot néz: a kölcsönös bizalomra, hanem bizonyos mértékig: a félelemre építette. A párt tekintélyével és a félelemmel végrehajtatni feladatokat. egy/ kiért tatnak ma is rendkívüli mértékben a párttagok részében ezek? Azért, mert először marxizmus-leninizmust igazén ebben az* idc'Szakbáii kezdtünk tanulni, amikor arra éppen a merevség, a ; dogmatikus'•■oldal, az-eszme hazai .alkalmazásának -hiánya nyomta ró. a bélyegjét.' Keg a régi párttagok is akkor ismerkedtek lénye­gében az eszmével, de még inkább a párttagok tömegéi 1948-''-9/ ■■■• utén kezdték tanulni a marxizmus-leninizmust, amikor arra ezek. c\-hibás nézetek voltak a jellemzők. .Ezt látni kell, hogy innen tápl1' lkoknak ezek a helytelen nézetek és ebből adódik, ho^y sok elvtárs még mlndigállycn makacsul ragaszkodik ezekhez a nézetek­hez. 'S arra kell a fő súlyt fektetni., 1 ogy ezeknek a nézeteknek a.... elméleti.gyökereit ásni elő és ezekkel a gyökerekkel kell fel­­venni a harcot. Annál inkább is szükséges a VTII-ik Kongresszus­­ma való-., felkészülésnél ezzel foglalkozni, mért hazánkban, a szocializmus alapjait - leraktuk és ezek még több követelményt fognak jelenteni a mi számunkra, s ha párSagjetj-rik: egyrésze nem-; tud ezekből a szemléletektől megszabadulni, még kevésbé tudja ;-megérteni a HIT-ik Kongresszus elveit és még több konfliktust fög majd nekik okozni. A továbbiakban arról szeretnék beszélni, hogy /ugyan érvényesül a. párt vezető szerepe. 5 kérdést szeretnék kiemelni. Az -egyik-a Párt Központi Bizottsága által kidolgozott politikai vonal/ mint a párt vezető' .szerepének alapvető kritériuma, - hogy érvé­nyesül ez, - a párt politikája helyesen tükrözi-e az’adott viszo­nyokat és ezt a politikát a-tömegek követik-e? 'Emlékeztetjük az elvtá.vsakat arra, akik nagyon értik a párt vezető szerepéről szóló iaarr.ista-leninista tanítást, - hogy 1956- ban. a pártban voltak ‘ilyen funkcionáriusok, a kérdést azonban a párt politikája döntötte el. Az ellenforradalom elleni harcot is r.z döntötte el, hogy a párt politikájában le. tudta vonni a korábbi politikai hibákból a következtetést és helyes marxista­­leninista alapokon tudta megszervezni az ehhez hü erőket. A másik ilyen, hogy a párt vezető szerepét a proletárdiktatúra egész mechanizmusa kall, hogy érvényesítse. A fő irányokat a Párt/központi Bizottsága dolgozza ki... és a kormány is a párt plitikájának végrehajtásán kell, hogy munkálkodjon, és minden vezetőnek - függetlenül attól, hogy párttag, vagy pártonkivüli, - végre kell hajtani,-és egyforma követelményekkel, - a párt, a kormány politikáját. Fel kell itt'vetni, hogy nem kötelesség " vezetőnek lenni a pártönkivülinek sem, csak akkor vállaljaj valaki, ha meg tud felelni a követelményeknek. ' A hiba ott "van, hogy nálunk egyrészt a kommunista gazdasági vezetőknél is egy kicsit, külön-választ ódik a gazdasági munka és a politikai munka, hogy lehet jó'gazdasági vezető valaki, ha csak szakember. Holott még a pártonkivüli vezetőktől is megköveteljük, hogy a rendezerünknek megfelelően vezessen; vagy ne tűrjék meg a 'Népköztársaságunk törvényeinek megsértését, - s ebben lényegében minden benne van. Ezekben a kérdésekben teljesen azonos köve­telményeket kell támasztani a pártonkivtiliek felé is. Semmivel sem kisebb az ő feladatuk sem, mint ami általában a párttag veze­tőket illeti. I * I I ... -...______________________________________: ________________________________________w I

Next

/
Thumbnails
Contents