Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1962-03-03
rlMJII—Bt n é'kipen ezért úgy érezzük, ezeket a kérdéseket kell tüzetesebben szeműgyre venni, a óért tömeg!:apcs ólat ónak, a párt szövőtségi •oolitikéjónak kérdését, annál is inkább, mert u .: érezzük, he y a párt Szövetségi politikájának meg nem értése visszavezeti az" egyes elvf vsain! at a pártról, a párt vezetősze özéről alkotott’e.'gebbi, helytelen fogalomra. A Budapesti Pártbizottság határozata kijelölte, hogy a pártalapszorvezetekig bezárólag ezeket a kérdéseket tisztázni’kell. Ezek a kérdés i' nem olyanok, amikkel évek óta ror foglalkoztunk volna, nagyon sokszor szó volt ezekről a kérd^sekröl. egyesek mintha unnák is,már, egyesek pedig úgy tüntetik fel. mintha ezek a kérdések általában uralnák a nártot. ,?z mindkettő helytelen nézet és a veszély abban van, ha = nem küzdünk mOí felelően ezek ellen, az uj elvtérsakat is bizonytalanná teszi, "másrészt a párton belül nem a pártegység erősödik, habén széthúzásokat eredményez, a pártot gyengítik. Az utóbbi időben különböző cikkek jelentek meg a mércével kapcsolatban, a személyzeti munkával- kapcsolatban, ezek sok vitára adtak okot. A személyzetis elvtársakkal folytatott beszélgetésemről néhány tapasztalatomat engedjék meg, hogy elmondjam. A 10 közül 1 völ'b olyan, aki alapjaiban nem ért egyet a pártnak ezzel kap csőlatos politikájával, de 9 hangot adott annak, hogy a párt politikájával egyetért. í)e mint problémát elmondták, hogy "nem az én véleményem, de a kollektíva véleménye, hogy ,a pá.rt önki vilii ek túlbecsülése történik jelenleg ". A fizetési besorolásnál felvetik, hogy a párt önki v!lilékét helyezik helytelenül előtérbe!; vagy egyes párttagok több joöot követelnek maguknak, mint ami megilleti őket; vagy sok elvtárs a múltból akar élni és ez sok vitára ad okot; vagy egy másik azt mondja, hogy a párt tekintélye - egyesek úgy vetik fel, mert a pártönkivüliek is ■'funkcióba'kerülhetnek ;x vagy ha sokáig fogják ezt az elvet gyű őrölni, -nem túl sok lesz-e a pórtonkivüli a funkciókban? Ezek olyan nézetek, amik egybehangzóan felvetődtek a személyzeti vezetők részéről, akikkel selbeszélgette}.. Mostanában tbotént a munkásosztály helyzetének felmérése is. A tapasztalatok azt utatt-'k, hogy a runkásosztóly öntudata az elmúlt évek során jelentős mértékben fejlődött. Be jelentkezett az 1958-ig is megvolt probléma, hogy a párt felső vezetésének politikája helye?;, de nálunk megtörik, torzul az üzemben, stb. , A jelentősek 5/4 részében szex-epeit ez a probléma és, hogy, mit ór• tőnek ez alatt. Olyan dolgokat, mint az üzemben az .emberekkel való bánásmódban nem olyan elv érvényesül a gyakorlatban, mint amit a párt politikájából kb. ismernek, hogy milyennek kellene lennie.* Részben értik: a tömegek nem kellő figyelembe vételét , értik alatta, hogy vezetők igen gyakran nem kellően foglalkoznak egyesek problémáival, s egyes emberekkel szembeni bizalmatlanságot. A fő baj az, hogy pártszervezeteink nem szereznek következetesen érvényt a párt ezzel kapcsolatos politikájának, kincs olyan, aki gyakorlatilag fel-lép ezekkel a szemléletekkel szemben. kár ugyancsak sokszor foglalkoztunk az el/társainkban lévő nézetek. gyökereivel. Én 4 ilyen okot szeretném megemlíteni: az első, - ez talán a legszélesebb, hogy a párt vezető szerepét, a proletárdiktatúra szerepét lényegében hibás elméleti talajról, torzítva ítélik meg. Másodszor: nem érti nagyon sok elvtársaink a marxizmus-leninizmus tanítását a proletár-forradalomról. 5- A hibás elméleti talajból táplálkozva a kommunista gőg elvtársaink egy részében a kelleténél magasabb és elég veszélyesen egyik-másik elvtársnál eluralkodott. I—----------5 —--------—I
