Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1961-03-25
- 24 - St.sz: 771., •• Az Időszerű kérdések tanfolyamán | A szeminárium többi hallgatója 122 konferencián 2250 hallgató j szétzúzta ezt a nézetet, a propaganvett részt,a vitákon. Ezeken a * distának nem is kellett felvenni a -tanfolyamokon megkezdtük a párton-] harcot e nézet ellen, kívüliekkel is a téma magtárgyalá-i sát. A 2250 hallgatóból 400 pár-- ? Vannak azonban hibás nézetek is a tonkivüli. } dolgozók körében. Sokszor pl. olyan ; kérdésekben kérnek adminisztratív A propagandistákkal,folytatott I intézkedést, amikor politikai munkáviták és később az ált aluli veze- I ra lenne szükség, pl. a parasztság tett konferenciák is azt bizonyító iparba: való vándorlása kérdésében. jáks hogy a propagandistái: megér- i , ,, , , , , , , " tették ezt a fontos kérdést és íÁltalában nehezseget okoz annak a helyt is tudnak állnak a haliga- I k®bW®k m®6®^se, hogy hogyan tokkal folytatott vitában. A vi- I íó^Jk a különböző osztályok, re- - ták, s még a szakcsoportviták is idegek felszámolása. Problémát,okoz- • elég nehezek voltak, nehezen lehe-í 9nnak a Verdesnek a megmagyarazasa tett megmagyarázni a Párt szövet- í :LS’ mi ^esz Azokkal a szemelyekségi politikáját, az osztályide- I kel, akik a megsemmisített ellensegenekkel és a volt kulákokkal kap-? ®es osz'taXy°j-íhoz tartoznak. csolatban. A hallgatói vitákon ’ Nehéz megértetni azt a kérdést, azonban már helyesen foglaltak f hogy az osztályok és rétegek felállást, meg tudták magyarázni, | számolásánál figyelembe kell venni hogy ez a politika nem az osztály-] a belső helyzet mellett a nemzetközi harc feladását jelenti; hogy a ] helyzet alakulását is. Párt elvi engedményeket nem tesz, ! „ . , de azokat a személyeket, akik lo- i olyan,nezet is, hogy a Párt jálisak a népidan-hoz, hagyja bekap- j szövetségi politikajanak,ilyen szecsolódni a termelő munkába és a ? leskoru megvitatására azért volt lehetőséghez képest találja meg i szükség, mert a nemzetközi helyzeu a helyét a társadalomban. I feszültsége megkívánja, hogy a Part ; 1elmerje erejét. ’ íEzek a tisztázatlan kérdések első-A feldolgozással kapcsolatos ál- í G®9ban1 az Alméleti képzetlenségből EKHn^proTle^ak.--------~~ 1 adódnak, nem, úgy jelentkeznek ezek--------K--------- i a nezetek, mint tudatos szembeállag/ Az a tapasztalat, hogy a Párt | a Párt politikájával, inkább mint szövetségi politikájával általá- í egyéni személyes következtetés, bán egyetértenek. Nem vonják két- ? ségbe a munkásosztály vezető sze- i III. repét. Megértették, hogy a munkás/ . , paraszt szövetség a proletárdik- j rgtegekkel, kap.9.s,0,X.At os tatura alapja. Az értelmiség ve-- j zető szerepének hangoztatásával L . , már csak szórványosan találkozunk? f* ^PA^ASZt Akkor sem nyíltan vetik fel, ha- ! A hallgatók általában megértik,a nem úgy, hogy a modern társada- í munkás-paraszt szövetség szükségeslomban a munkásosztály száma és ? seget., Azzal,is egyetertenek, rogy jelentősége csökken a technika I a mezogazdasag szociálist^ atszervefeilődésével. I seset meg kell oldani. Látják azt • a törvényszerűséget, hogy a népgaz- Szektáns nézetek kevés hallgató- 1 daság nem lehet sokáig két talajon, nál mutafioztak meg. Pl. egy hall- 1 A dolgozókat inkább az a probléma gató vetette fel, hogy a Párt | foglalkoztatja, hogy a tömeges átelég erős, nem kell szövetséges. ? szervezés nem jár-e hosszú ideig h----------------------J
