Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1961-03-25
r~T ■ ----------------------T---------——— Ml ------------------___-14- 128 I és készen jön létre, á szoc. felé vezető átmeneti kor- ** szakban a régi és az uj elkeseredett harcban all egymással nem itolsó sorbán az ideológiai téren. A tudat elmaradása nálunk viszonylagos.Az a holyzo , hogy a mi né, p pk tudatában olyan mélyreható és olyan nagyarányú átalakulás ment végbe, amelyhez hasonlót nem ismert mé... aa.yarország története.. Mégis azonban viszonyla.,.os ideológiái elmaradás jelei mutatkoznak, a fejlődés leletének zavartalansága és üteme megkívánja, hogy elvegyük a harcot ez ellen, -i szükséges ahhoz, bog;, felvegyük a harcot ez ellen? Ugye, nálunk még megvannak a kap. csökevényei, gázdaságila; és ideológiailag az emberek tudatában.De persze ebből nem az következik, hogy ne bántsuk ezeket a csökevenyeket amelyek megvannak, majd elhalnak és néhány évtized és azután vége.Azt a következtetést sem szabad levonni, hogy a kap. ideológiai csökevényei, burzsoá ideológiai maradványait egyszerű frázisokkal, vagy határozatokkal megszüntethetjük. Annak megfelelően, ho y csökevényei: makacsok, szívósak, nekünk is szívósnak, makacsnak kell lenni, szívós harcot kell folytatnunk a tudat gyökeres megváltoztatásáért. Az uj szoc. tudat átalakulását r-em bizhatjuk a spontán!tásra. Ennek anyagi, vagy ideológiai alapját az anyagi termelés átalakulása, tehát gazdasági - társadalmi rendszerünk biztosítja egyik oldalról. De a mi népgázdaságunkban a szoc. tulajdon már túlsúlyba jutott, na: yszerü, ' . gazdaságilag és történelmile:/ egyed’ 1 álló politikai fejlődéséhez képest elmaradt viszonyla- e yes területeken az ideológiai. Bár van e téren eredmény, de nem elégedhetünk meg ezekkel az eredményekkel, mert nekünk figyelmet feli fordítanunk a tudat elmaradásának kétségkívül megnyilvánuló problémáira. Mi a helyzet tehát nálunk? Az alap változásával nem jár együtt a tudat, az ember változása. Az alap azonban mindig kihat méglehet gyorsítani és lehet lassítani is ezt a folyamatot. Mi úgy látjuk, hogy a tudat fejlődése sokkal előbbre mehetne.Van olyan tapasztalat azoknál az embereknél akik közvetlen az oktatásnál dolgoznak, pl. pedagógusok foglalkoznak a tudat, az ember formálásával. Más emberek sokszor mi magunk is a tudat és az ember formálását harmadrendű dologként kzeljük. Helyes az a yakorlat, hogy sok gazd. vezetés elakar érni egy szín-L — "j I ._I
