Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1961-03-25

___ JJgglii—-------­f ~~n | -3- 131 Azt j-.iondhat juk, hogy civile.; leraktuk a szocializmus alapjait, hiszen 1 a szántóterület 90%-a, a szellő 7Czó-a szocialista szektor tulajdoná­ban van, tehát ner. .giségében, terjedelmében kialakult a mezőgazdaság­ban is a. közös szocialista t,.lajdon. Formailag a csoport viszony kö­rété. Szervezeti formája és elosztási viszonyok is kialakulóban van rak és egyre job.-an fejlődnek.De a nagyüzemi formán belül kialakul­tat-e a no yüzemi termelési formák módszerei, a tudomány és a technika lehetőségei megfelelően vannak-e kihasználva? Líé,.; nem! Szövetkezetbe tömörült a parasztság nagy többsége. Az a véle­ményünk, hogy aki a termelőszövetkezetbe lép, az már tényleg a szocialista szövetkezeti parasztságot képviseli. Tehát el­mondhat juk-e azt, hogy teljes egészében a szocializmus alapja­it leraktuk a mezőgazdaságban? A termelési viszonyok kialakultak, de még nem mondhatjuk azt, hogy a szocialista tulajdon a mezőgazdaságban teljesen kialakult, megszilárdult, még az állami gazdaságodban, gép­állomásokon sem, nem pedig a termelő szövetkezetekben. Vagyis tartalmában még nem végeznek nagyüzemi gazdálkodást, az.egységes paraszti osztály kialakulásának .Lehetőségeit már megteremtettük, de még nem vált egységessé a szövetkezeti parasztság. Milyen ellentmondások, vannak a parasztságon belül, amelyek még belsőleg szaggatják, gyengítik a termelő szövetkezetei? Ezek egyrészt a tagság­ból adódnak, van aki meggyőződésből lépett a TS1—be, ezeknél nincs 1 baj, a baj azonban ott van azoknál a parasztoknál, akik meggyőződés nélkül lépnek be a termelőszövetkezetbe, vagyis azoknál, akik rájöttek arra, hogy egyénileg nem tudják a saját boldogulásukat megteremteni. > ’ zz , Ezeknek két típusa va-, elsosoroan az a paraszt, aki nem meg­győződésből lép be a termelőszövetkezetbe, ezek az ingadozók, .még; nem dőlt el bennük az kérdés, hogy helyesen, jól válasz­tottak-e. Másik, hát ott találjuh még a kulákokat is, a speku­lánsokat is, akik bár gazdasági alapjuk megszűnt, de tudatuk­ban még mindig óit rejlik a spekuláció és az a lehetőség, hogy ők ezzel a módszerrel - lovát kint hagyja - a saját jövedel­müket tudják még növelni, Lég nem mondhatjuk ezekután, hogy a parasztság egységes, szilárd. Ezek, az ellentétek egy sor problémát vetnek fel a. te •meló szövetkezetek­ben. Tehát nem mondhatjuk azt teljes lelkiismerettel, hogy a termelő­szövetkezeti paraszt magáénak érzi a szocialista mezőgazdaságot, a közöst. Úgy gondoljuk helyes, ha úgy határozzuk megm hogy csak a mező­gazdaság szervezeti és tulajdonviszonyai alakultak még ki. Talán még egy - két nézetet vizsgáljunk meg, amellyel a termelőszövetkezeti mozgalom során a parasztok között és a munkások között is találkozunk. L - ---------!

Next

/
Thumbnails
Contents